1. Bizonyára mindenki ismeri a Bibliából „teve és a tű foka” problémáját.
Máté Evangéliuma (19,24) szerint Jézus így szólt:
Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.
Ugyanez a szöveg található Márk 10,25-ben és Lukács 18,25-ben is.
Tevének a tű fokán átmenni? – ez alighanem teljesen értelmetlen, még talán „átvitt értelemben” is... – Kellene valami értelmes magyarázat!
Közismert, amit Ráth-Végh István (1870–1959) is megemlít Az emberi butaság c. könyvében (az 539. oldalon):
A „könnyebb a tevének átmenni a tű fokán…” szólás úgy jött létre, hogy a fordítók ferdítették el Máté evangéliumának illető helyét és összekeverték a két görög szót: „kamelos” = teve és „kamilos” = hajókötél.
Erre erősít rá az arámi nyelvre hivatkozva a leiterjakab.blog.hu 2010.09.30-i, „Ma pedig ünnepelünk” c. bejegyzésében „sTormy”:
A híres sor [...] esetleg félrefordítás eredménye, ahol az arámi gamta ('erős kötél') szót a gamla ('teve') szóval keverték össze.
De még ez sem minden!
Egy lehetséges megoldásra a Korán olvastán derül fény. Míg a keresztények azon vitatkoznak, hogy a tevének, vagy a kötélnek kell átbújnia a tű fokán a gazdagok mennybemeneteléhez, a Korán rávilágít arra, hogy mindegy kötél, vagy teve.
Üdvözülésünk kulcsa nem anyagi helyzetünk függvénye, hanem valami egészen más.
„Bizony azok, akik meghazudtolták a Mi jeleinket és gőgösen elfordultak azoktól, nekik nem nyittatnak meg az Ég kapui, s nem fognak a Paradicsomba belépni, míg a teve át nem megy a tű fokán. Mi így jutalmazzuk a bűnösöket.” (Korán 7:40)
Az eredeti szövegben [az az arab] szó szerepel, amit dzsemelnek, vagy dzsummalnak is ki lehet olvasni, eszerint értve alatta tevét, vagy hajókötelet.
abdulrahman 2009. április 2-i, Mi megy át a tű fokán? c. bejegyzése Az arab nyelv blogján
Mindenesetre ezekből világos, hogy a polemizálás a „teve” és a „hajókötél” szavak összekeveréséből, vagy tévesnek tartott fordításából ered.
Ez önmagában nem érdemelt volna említést, de nemrég rábukkantam egy olyan érdemi, tartalmi magyarázatra is, ami szerfölött figyelemre méltó:
A tű foka. Sokan tették már fel a kérdést: mit is jelent ez? Némelyek úgy gondolják, hogy konkrétan azt a tűt jelenti, amivel varr az ember, illetve annak a fokát, vagyis lyukát, melyen a cérnát áthúzzák. Mások úgy vélik, a „tű foka” egy szoros, szűk kiskapu volt Jeruzsálemben, melyet a nagy városkapuk bezárásakor használtak, és keskeny volta miatt kapta ezt az elnevezést, ugyanis az ember csak meghajolva, a teve pedig teher nélkül tudott átmenni rajta. E feltételezések azonban nem adnak mégsem egyértelmű választ, mi is az a tű foka? Szimbólum vagy valóság? Esetleg egy szófordulat? És miért pont a tevének kell átmenni ezen?
[...] És elérkeztünk a tű fokához. Érdekességként jegyzem meg, a tű, mint varró eszköz, sehol máshol nem szerepel a Bibliában, csak ebben az igeszakaszban. Ezért ismét a héber szöveghez nyúltam, vajon mit takar e fogalom: tű foka? És az eredeti szövegrész így hangzik: „könnyű a tevének áthaladnia a vétek gödrének az útján, mint a gazdagnak bejönnie az Istennek királyságába”. A vétek gödrének útja. A vétek eltévedést, tévedést, hibát jelent. Nem szándékos bűn, hanem botlás, megbotlás. E szót használják a bűnáldozatok bemutatásakor is. És e szóval illetik azt az áldozatra szánt állatot is, mely hibás, nem tökéletes, nem tiszta. Így voltaképpen, be sem mutatható. A gödör pedig barlangot, tömlöcöt is jelent, ami egyfajta bezártságra, elrejtettségre utal. És itt van a teve. A „sivatag hajója”, a Közel-kelet jellegzetessége, mely a törvény szerint tisztátalan állat. Mégis a szárazságban tűrni tudó, a vizet magában hosszú ideig elraktározó, igénytelen, sok mindent kibíró, az ottani ember számára szinte nélkülözhetetlen segítő jószág. A héber „gamal” szó pedig nemcsak a tevét jelenti, hanem a következőket is: érni, megérni, gyümölcsöt hozni. Mit üzen e három kifejezés?
A vétek gödrén áthaladó teve képe tükrözi azt az embert, aki a szárazságban egy kevés vízen, egy kevés Igén is képes megélni, s ebből a kevésből mégis van gyümölcs az életében. Számára elegendő és hosszú ideig tartó az a mennyiség, amit magához vesz. Ugyanígy a lelki életében is a gondolatok, az érzések sokáig kitartanak, azokból él, táplálkozik. S bár hívő életében sok a botlás, sok az eltévedés, sokszor megy bele ebbe a gödörbe, sokszor hibát hibára halmoz, mégis ott van számára az a kevés víz, mely életben tartja, megtartja a hívő úton, megérleli őt, és élővé teszi benne az Igét. Sok hibája, tisztátalansága, hiányossága ellenére ezzel a kevéske vízzel, mely elegendő számára, mégis életben marad, és Isten még így is tudja eszközként használni őt az emberek életében. Könnyebben jön be Isten országába, az Ő királyságába, mert ő alárendelte magát a szolgálatnak azzal a kevéssel, amije van, mint a gazdag, akinek sok adatott szellemben, lélekben, földiekben, de nem osztja meg, nem szolgál vele mások felé. A kevesen élő, de odaszánt életű, hibásat tudja használni Isten, de a sokkal megáldott hibátlan, ki nem szánja magát oda szolgálatra, azt nem.
A gazdag ifjú történetének egymondatos összegzése talán így adható vissza: a hívő életnek szolgáló életté kell válnia.
Orbán Eszter: A gazdag ifjú és a tű foka c., 2011.03.29-i írása a 2005-2011 SÓFÁR Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG JHVH NISSZI Szolgálat honlapján
2. Ha valaki eddig elolvasta ezt a bejegyzést, „megérdemli”, hogy eláruljam neki: mindez csupán „ürügy” volt arra, hogy előhozakodjak egy másik, talán kevéssé ismert „ferdítéssel”. (A jegyzeteim között akadtam rá, de hogy honnan származik, azt – sajnos – nem találtam.)
És monda: Esküdjél meg nékem! és megesküvék néki. És leborula Izráel az ágy fejére.
Károli-Biblia, Mózes I. (Teremtés) 47,31
Majd így szólt fiához: Esküdj meg nekem! És megesküdött neki. Ekkor Izráel leborult az ágy fejénél.
„revideált” Károli-Biblia, Mózes I. (Teremtés) 47,31
Ő így válaszolt: „Szavaid szerint fogok eljárni”. „Esküdj meg!” - mondta, mire ő megesküdött. Jákob pedig meghajolt az ágy feje irányában.
Katolikus Biblia, Ter 47,31
Hogyan? ... ágy fejére? ... ágy fejénél? ...ágy feje irányában?
Hogy „stílusos” legyek: „bizony, mondom néktek”, lehet, hogy egyik sem, mert van, aki azt állítja, hogy ez is téves fordítás, azaz valódi „ferdítés”.
A görög fordítás szerint ez „helyesen”: „botja fejére hajolt”, ugyanis itt is félre-olvasásról van/lehet szó, mégpedig úgy, hogy a matte=bot helyett a mitta=ágy szót olvasták...
