HTML

Charlie-to blogja

Friss topikok

Linkblog

Az állatok „jogai”

2014.03.01. 14:59 charlie-to

 

A jogok korszakát éljük!

Manapság mindenki rettenetesen „jogvédő”! Nem tudják ugyan, szegények, mi fán teremnek a „jogok”, de azokat védeni olyan komoly, az egész emberiségnek olyan hasznos, isteneknek és embereknek annyira tetsző tevékenység! Nincs is szebb és felemelőbb munka, mint ezeket védeni!!!

Sok ilyen hős, bátor ember él körülöttünk, úgy értem, az egész Európai Unióban!

Harcot indítottak a libákon „végrehajtott” tolltépés ellen! (Lehet, hogy egyikük sem takarózott még puha tollal bélelt paplannal?) Ellenezték a libák tömését! (Lehet, hogy a „harcos” eddig csak apróra darált fűrészporral vastagon meghintett szójalisztet evett életében és még soha nem kóstolt libamájat saját zsírjában sütve...?) Kifogásolták, hogy a hízósertések nem kapnak bohókás játékszereket, ezért unatkoznak! (Bevallom, én még csak unatkozó hízóból készült sonkát és hurkát-kolbászt ettem, de soha rosszabbat...!) A tyúkoknak is sokkal sűrűbb tojó-padlóra van „joguk”, mint sok tudatlan tenyésztő hiszi! A halakat sem szabad gömbölyű akváriumban tartani, mert abba „bolondulnak” bele, hogy ha pl. sarokba akarnak beúszni, nem találnak egyetlen sarkot sem ...

Most, persze, komolyabb dolgokról: általában az „állatok jogairól” akarok írni.

Közismert, hogy a régebbi korokban még nem voltak „jogok”, csak kötelességek, sőt, tiltások (mint erről pl. a bibliai Tízparancsolat is tanúskodik – itt csak a lényeget emeltük ki):

1. „Ne legyenek idegen isteneid...!”

2. „Ne csinálj magadnak faragott képet...!”

3. „Ne vedd fel hiába az Úrnak, a te Istenednek nevét!”

4.: „Ne tégy semmi dolgot a hetedik napon, az Úrnak, a te Istenednek szombatján!”

5. [...]

6. „Ne ölj!”

7. „Ne paráználkodjál!”

8. „Ne lopj!”

9. „Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanubizonyságot!”

10. „Ne kívánj semmit, ami a te felebarátodé!”

Csupa tiltás – semmi jog! Amikor aztán a történeti fejlődés során az „alattvaló” elkezdett „polgárrá” válni, elvárta, hogy ne lehessen őt a szabadságától és a tulajdonától önkényesen megfosztani (más szóval: legyen védett az állammal szemben), azaz legyenek jogai az állammal szemben.

Ekkor alakult ki az ún. „természetjogi elmélet” (Hugo Grotius 1583–1645; Rousseau 1712–1778), melynek lényege:

1. Mindenkinek veleszületett joga van a szabadsághoz és a tulajdonhoz.

2. Ezek a jogok csak az embert illetik meg, azért, mert embernek született.

3. Az ember a jogait tehát nem az államtól kapta, hanem a „természettől”, ezért az állam nem is veheti el azokat.

Ezek az eredetileg „emberi jogok” később „állampolgári jogokkal” bővültek; napjainkra ezek a különbségek elhalványultak...

Az emberi jogok érvényesülésének kialakult a „garanciarendszere”, az alkotmányok tartalmazzák a korlátozások lehetőségeit és határait stb.

Anélkül, hogy sok szót kívánnék vesztegetni e problémára, most csak leírom a végső következtetést (ezzel nem üzenni akarok a lelkes állatvédőknek, mert e törekvés teljesen értelmetlen és haszontalan lenne): nincsenek „állati jogok”!

Az állatok kínzásának megtiltása nem az állatok „jogaiból” fakad, hanem az ember morális felfogásából. Az ember nem szereti, ha bántják, és nyilván azt gondolja (tegyük hozzá: helyesen!), hogy az állatok sem szeretik... – Ha derék állatvédők az „élőlényt” védik, miért engedik meg az állatok megölését pl. élelmezés céljából (az emberölést pedig tiltják)?

Hazánkban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatályba lépett 2014. március 15-én) Második könyv (Az ember mint jogalany) Első rész (A jogképesség) i. cím (A jogképesség kezdete és megszűnése) „2:1. § [A jogképesség] (1) Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek”.

Magyarországon tehát az ember jogképes, csak az embernek lehetnek jogai és kötelességei, azaz az állatnak nem lehetnek jogai és kötelességei!

Nem hoz tehát izgalomba az Állati jogok egyetemes nyilatkozata, amit a Nemzetközi Állatvédő Liga(!) fogadott el 1989. október 21-én.

Hogy mik szerepelnek ebben? Íme:

– Minden állat életét tisztelni kell.

– Egyetlen állatot sem szabad rossz kezelésnek vagy kegyetlen beavatkozásnak alávetni. – Ha az állatot el kell pusztítani, annak gyorsan, fájdalom- és félelemmentesen kell megtörténnie.

– Az állatnak joga van a figyelmes gondozásra.

– A fájdalmas vagy lelki traumát okozó kísérlet sérti az állat jogait. Gondoskodni kell az ilyen eljárások helyettesítésének kidolgozásáról és folyamatos bevezetéséről.

– Minden, szükségtelenül halált okozó beavatkozás életellenes bűncselekménynek számít.

– A szervezett oktatásnak és nevelésnek arra kell törekednie, hogy az ember gyermekkorától kezdve tisztelje és megértse az állatokat.

Valahol értem én: az állati „jogok” emlegetése sokkal „ütősebb”, mintha csak simán környezetvédelemről beszélnének e harcosok. Az alkotmányok ugyanis nem szólnak az állatok jogairól – nem véletlenül, hiszen nincsenek ilyenek!

Nem akarom túlságosan „magyarázni”, de ez kívül esik a jog világán; mint ahogy pl. az ablak betörését sem az ablak „jogainak” védelme miatt tiltja a jog...

 


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://charlie-to.blog.hu/api/trackback/id/tr415838397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása