HTML

Charlie-to blogja

Friss topikok

Linkblog

(„Kiegészítő”) eskü?

2014.09.23. 21:47 charlie-to

 

1. Az eskü ünnepélyes ígéret valaminek megtartására, teljesítésére. Általában jelentősebb állami tisztségek betöltéséhez, annak kezdetekor történő letételét jogszabályok írják elő, meghatározva a teendő eskü szövegét is. (Most csak ezekről lesz szó, nem térünk ki azokra az egyéb esetekre, amelyeknek közvetlen alkotmányjogi relevanciájuk alig van vagy egyáltalán nincsen, inkább morális szempontból jelentősek, mint pl. a házasságkötéskor, vagy a diploma átvételekor tett eskü stb.) Különleges sajátossága, hogy az esküt tevő az előírt szöveg végén saját elhatározása alapján hozzáteszi még az „Isten engem úgy segéljen!” mondatot is.

2. A fogadalom ünnepélyes ígéret valaminek megtartására, teljesítésére. Az eskütől kizárólag abban különbözik, hogy ennek végén nem hangzik el az „Isten engem úgy segéljen!” mondat.

Az eskü és a fogadalom a jog számára egyenrangú intézmény.

Jelentőségük főképpen erkölcsi jellegű, hiszen nincs pl. büntetőjogi tényállásként „esküszegés” és ennek szankciója. Valljuk be: morálisan lenullázódott társadalomban az erkölcsi jellegű cselekményeknek vajmi csekély értelmük van! Visszatart-e bárkit is az eskü bűncselekmény vagy más elítélendő magatartás elkövetésétől?

Persze, az eskü/fogadalom jelentőségét mégsem szabad lebecsülni, már csak azért sem, mert van/lehet jogi konzekvenciája is. Bizonyos (pl. a köztársasági elnöki tisztséggel, az országgyűlési képviselői megbízatással, ugyanígy az állampolgársággal stb. járó) jogok gyakorlása csak attól kezdve lehetséges, hogy az illető az esküt letette.

A 2014. április 6-án megválasztott Országgyűlés május 6-án tartotta alakuló ülését. Idézünk a szó szerinti jegyzőkönyvből:

 ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselők ünnepélyes eskütétele következik. Kérem, hogy az eskü letételéhez álljanak fel. (A jelenlévők felállnak. Megszólalnak a fanfárok, a vezénylő tiszt az elnöki pulpitussal szemben lévő bejáraton keresztül bejön, és az ülésterem közepéről engedélyt kér a korelnöktől a történelmi és a nemzeti zászlók behozatalára, aki az engedélyt megadja. A fanfárok hangja mellett az elnöki pulpitus két oldalára bevonulnak a zászlók. A díszőrség parancsnoka a pulpitus előtti helyére áll.)

Tisztelt Országgyűlés! Most előolvasom az eskü szövegét. (Felolvassa az eskü szövegét, amit valamennyi képviselő felállva ismétel meg.) Én, ... fogadom, hogy Magyarországhoz és annak alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorolom. (Az elnök és a képviselők nagy része hozzáteszi:) Isten engem úgy segéljen!

Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a nemzetiségi szószólók az alakuló ülést követően az Országgyűlés elnöke előtt tesznek esküt.

Bejelentem, hogy a képviselők eskütételével az új Országgyűlés megalakult. (Nagy taps. A díszőrség parancsnoka előlép, majd jelzésére a fanfárok hangjára a zászlók elhagyják az üléstermet. A jelenlévők leülnek.)

Tisztelt Országgyűlés! (Gyurcsány Ferenc, dr. Molnár Csaba, dr. Oláh Lajos, dr. Vadai Ágnes állva maradnak, és a korelnök beszéde alatt a "Fogadom, hogy mindent megteszek a köztársaság..." kezdettel rövid szöveget mondanak el, amelynek vége az elnök szava és a teremzaj miatt nem érthető. - Közbeszólások.)

 Kérdésként merült föl, hogy az említett négy képviselő utólagos bekiabálása nem teszi-e érvénytelenné az esküjüket, hiszen annak szövegét jogszabály állapítja meg.

Az első mondat tehát (Én … ”) mindenki számára kötelező, a második pedig („Isten engem úgy segéljen!”) az eskütevő meggyőződésétől, elhatározásától függ. – De csak ez, más nem! Az eskütevő pl. nem teheti hozzá harmadik mondatként, hogy „de megennék most egy adag forró, jó csípős pacalt”, mert ekkor esküje érvénytelen lesz!

Ebben az esetben a „kiegészítés” nem az eskü hivatalos szövegével együtt, közvetlenül az után hangzott el, hanem később, attól elkülönítve; az elnök bejelentését követően, amikor már az ünnepélyes környezetet jelentő zászlókat is kivitték, tehát nem minősíthetjük az eskü „megmásításának”.

Pár nappal később, június 30-án ismét hasonló események zajlottak. Két új képviselő tett esküt, s közülük az egyik a hivatalos szöveg elmondása után azonnal előkapott a zsebéből egy papírfecnit, s arról olvasott föl egyfajta „kiegészítést”. – Ismét a Naplót idézzük:

 DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik)/VARJU LÁSZLÓ (független): Én, dr. Lukács László György/Varju László fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal megtartatom; országgyűlési képviselői tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom.

(Dr. Lukács László György hozzáteszi: Isten engem úgy segéljen! - Varju László hozzáteszi: Fogadom, hogy mindent megteszek a köztársaság újbóli megvalósításáért. Minden erőmmel azon leszek, hogy népszavazással új alkotmánya legyen az országnak. - Felzúdulás, derültség a kormánypártok soraiban. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyelld magad! - Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)

 Úgy vélem, ez utóbbi esetben nem történt érvényes eskütétel. Az illető ugyanis nem az előírt, „hivatalos” szöveget mondta, hanem annak egy általa kibővített változatát, hiszen semmi nem választotta el az előre megállapítottól. Ezt pedig nem teheti, emiatt gondolom érvénytelennek az esküjét!

A formaságoknak hasonló esetekben tartalmi jelentőségük is lehet.

Jó húsz évvel ezelőtt rézdomborítással készített állami címert rendeltem meg egy művésztől. Nem sokkal később az illető fölhívott s előadta ötletét: mivel az egyetem számára készül a címer, pajzstartóként nem ábrázolhat két lebegő angyalt (ilyen használatára külön törvényi felhatalmazás alapján ma a köztársasági elnök jogosult), sem cserfaágat és olajágat (ilyet ma a miniszterelnök használhat), hanem helyettük az egyetem karainak stilizált jelképeit, nevezetesen a bölcsészkarnak a baglyot, a jogi karnak a paragrafusjelet, a természettudományi karnak pedig a lombikot formázná meg és pajzstartóként. – Tiltakozásomat hallva még hozzátette: „ez a művészi szabadság lényege”.

Később komoly vitába kezdtünk. A művész mindenképpen meg akarta „támasztani” a pajzsot, én pedig semmilyen „tartót” nem szerettem volna. Ekkor föltettem neki a kérdést: ha úgy gondolod, hogy az állami címerhez tetszés szerint, pl. a foglalkozásoknak megfelelően készíthet talpat a „szabad” művész, akkor pl. a takarító vállalat számára a címer pajzstartója szemétlapát és felmosórongy lehet? – Ez hatott; elnevettük magunkat…

Az eskü morális súlyát a megszegése esetére önként vállalt szankció növelte, mint erre a következő példa is utal:

A cári Oroszországban minden trónváltozás alkalmával minden votják férfinak újból le kellett tennie az alattvalói esküt – éspedig a votják szokások szerint, azaz egy leterített medvebőrre elhelyezett kenyér, bárd és kés előtt, a következő szavakkal: „Ha egész életemben nem lennék hű uralkodómhoz; ha elhanyagolnám kötelességeimet, amivel neki tartozom, vagy ha bármi módon ellene támadnék – egy ilyen medve tépjen szét az erdő közepén, ilyen kenyér akadjon a torkomon és fojtson meg, ilyen kés döfjön át és ez a bárd üsse le a fejemet”.

Lásd Meignan, Victor: De Paris a Pékin par terre Siberie-Mongolie. Paris, 1877, 84. s köv. p. Idézi Kovács István: A Szovjetunió szövetségi alkotmányai. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1982, 35. p.

 Meg kellene fontolni az esküszegés szankcionálását, sőt (mint korábban, valamikor már szóba került) talán a „kilépő esküt” is; a megbízás megszűnésekor is tegyen nyilvános esküt az érintett arra, hogy tisztességesen látta el feladatát, nem szegte meg a belépéskor tett esküjét! (Tisztségének kezdetekor még emelt fővel és szívére tett kézzel tehet esküt valaki, de vajon mit jelentene, ha megbízatásának lejártakor azt kellene „eskü alatt vallania”, hogy tisztességes volt, jóllehet esetleg mindenki tud az általa elkövetett törvénytelenségekről? …)

 


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://charlie-to.blog.hu/api/trackback/id/tr236725759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása