Charlie-to blogja

8.

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi ellenőrző szerve, amely tevékenységét törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést; a jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az Állami Számvevőszék elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről sarkalatos törvény rendelkezik.

9.

Az országgyűlési biztosok feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságokat megvizsgálják, kivizsgáltassák, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzenek. Az országgyűlési biztosok tevékenységükről évente beszámolnak az Országgyűlésnek. Az éves jelentést nyilvánosságra kell hozni. Az országgyűlési biztosokhoz bárki fordulhat panaszával. Az országgyűlési biztosok hivatalból is eljárhatnak, ha az ügyben nincs rendes jogorvoslati út (ide nem értve a bírósági jogorvoslatot) vagy azt már kimerítették. Az országgyűlési biztosokat a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával. Az országgyűlési biztosok feladatkörükben önállóan járnak el. Az országgyűlési biztosok jogállásáról, feladatkörükről⁵⁷ és eljárásukról sarkalatos törvény rendelkezik.

⁵⁷ Megint ez a „maszatolás”! Nem kellene szólni pl. a hatáskörükről is?

10.

A nép közvetlen hatalomgyakorlásának formái a népszavazás és a népi kezdeményezés. A népszavazás és a népi kezdeményezés szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik. Az Alkotmánynak ezen intézmények tekintetében az alábbiakat kell tartalmaznia: Népszavazás az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdésben tartható, azaz országos és helyi népszavazás lehet. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy - az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve - a normaszövegben kizárt tárgyként az Alkotmány módosítására irányuló népszavazás is megjelölésre kerül. Az országos népszavazás a szavazási részvétel mértékétől függően⁵⁸ véleménynyilvánító vagy ügydöntő népszavazás lehet. A helyi népszavazás ügydöntő. Az országos ügydöntő népszavazás az Országgyűlésre, a helyi népszavazás a helyi önkormányzatokra kötelező.

⁵⁸ Eléggé „furcsa” és főképpen „értelmetlen” szabályozás. A jelleget előre kell meghatározni, nem utólag! Ilyen szabályozás mellett garantáltan minden népszavazás legfeljebb konzultatív lehet, ami ennek az intézménynek a biztos halálát jelenti, különösen a rendkívül magas költségei miatt is. Nem kellene már most kimondani, hogy a népszavazás mindig nyűg a hatalomnak, ezért azt törölni akarja a közjogi rendszerünkből …?

1.

Az Alkotmány a Kormány feladatait a legfontosabb feladatok (törvények végrehajtása, az állami általános és szakágazati politika irányainak meghatározása és azok érvényesítése, a honvédelmi és a belső rendvédelmi tevékenység ellátása, a helyi önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés biztosítása) megjelölésével határozza meg, a feladatok részletezésének mellőzésével. Az Alkotmány speciális szabályként tartalmazza a honvédség külföldön történő alkalmazásának és az ország szuverenitását érintő más katonai mozgásoknak nemzetközi szerződésen alapuló azon eseteit, melyben a döntéshozatal a kormány hatáskörébe tartozik. Hasonlóképpen az Alkotmány szabályozza az Országgyűlés és a Kormány viszonyát az európai uniós tagsággal összefüggő döntéshozatalok kapcsán.

Az Alkotmány rendelkezik arról, hogy a rendészeti szerveket, melyek feladata a közbiztonság, a belső rend és az államhatár védelme, a Kormány irányítja,⁶⁰ működésük alkotmányos garanciális elemeit sarkalatos törvény szabályozza.

⁶⁰ A végrehajtó hatalom (kormány) természetes törekvése, hogy minél több olyan hatásköre legyen, amelyben őt senki nem korlátozza. A rendészeti szervek irányítási joga tipikusan ilyen, ám ezt a köztársasági elnök „főparancsnoki funkciója” korlátozhatja. Ha rendkívüli jogrend esetén a rendészeti szervek nem elégségesek, a kormány a Honvédséget is igénybe veheti, s ekkor senki nem korlátozhatja. Ezért is fontos, sőt, garanciális kérdés, hogy a köztársasági elnök jogállása pontosan van-e meghatározva!

A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből álló testület. A minisztériumok felsorolását törvény tartalmazza. A Kormány központi (országos) közigazgatási szervezeti rendszer felépítését az alkotmány és a törvények keretei között maga határozza meg.

A Kormány alkotmányos feladatkörében vagy törvény felhatalmazása alapján rendeletet bocsát ki, amely az Alkotmánnyal, illetve törvénnyel nem lehet ellentétes. Saját működését és az irányítása alá rendelt szervek tevékenységét határozattal szabályozza.

A Kormány megalakításának szabályai változtatást nem igényelnek. Megbízatása megszűnésének jelenlegi alkotmányos szabályai annyiban változnak, hogy a képviselők által kezdeményezhető bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez új miniszterelnök jelölésére nincs szükség, és elfogadása nem jár együtt új miniszterelnök megválasztásával. Az indítványt a képviselők egyharmada⁶¹ terjesztheti elő, egy ülésszak alatt egy képviselő csak egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehet részese.

⁶¹ Csak látszólag erősödik az Országgyűlésnek a Kormányt ellenőrző szerepe azzal, hogy nem kell megjelölni a bizalmatlansági indítványban az új miniszterelnök személyét is (tehát a „konstruktív jelleg” elmaradása miatt könnyebb bizalmatlansági indítványt benyújtani), hiszen az eddigi egyötödös indítványozási jog a képviselők egyharmadára emelkedik, ami jelentősen nehezíti a kezdeményezést.

A Kormány megbízatásának megszűnése esetén az új Kormány megalakulásáig a Kormány ügyvezető kormányként jár el. Az ezzel kapcsolatos további szabályozás részleteit - ide értve a miniszterelnöki jogkör gyakorlását is – törvény⁶² szabályozza.

⁶² A végrehajtó hatalom gyakorlásának módját illene „sarkalatos” törvényben szabályozni.

A miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, a Kormány programjának keretei között megjeleníti és képviseli a Kormány politikáját, és összehangolja a Kormány tevékenységét. Működéséért az Országgyűlésnek felelősséggel tartozik. A miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágait és irányítják az alájuk rendelt szerveket. A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladatokat. A miniszterek a Kormánynak és az Országgyűlésnek felelősséggel tartoznak. A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein.

A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek az Alkotmánnyal, törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek.

2.

A hatékony közigazgatási működés érdekében és államszervezési hagyományainkat követve Magyarország területe a fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekből áll, a városokban kerületek alakíthatók. Törvény kivételesen ettől eltérő, területközi egységekben is megszervezheti a közigazgatás egyes szerveit.

3.

A közigazgatás egyes ágai és szervei a Kormány vagy annak tagja közvetlen irányítása alatt működnek (államigazgatás), a helyi önkormányzatok, valamint a külön törvénnyel létesített más önkormányzattal rendelkező szervek működésükben önállóak. Törvény valamely államigazgatási szerv esetében - az általa ellátandó hatáskör jellegére tekintettel, kivételesen - a Kormány irányítási jogkörét megoszthatja vagy el is vonhatja. Ilyen szerv lehet különösen a gazdasági verseny tisztaságával, a közbeszerzésekkel, a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos államigazgatási feladatokat ellátó szerv. A Kormánnyal és a közigazgatással kapcsolatos további részletszabályozások (pl. miniszterelnök helyettesítése, az államtitkárok feladatai, érdekegyeztetési, döntéshozatali szabályok és mechanizmusok stb.) külön törvényekben, illetve a Kormány ügyrendjében rendezendők.

4.

A helyi önkormányzás a magyar alkotmány hagyományainak őrzője, egyben a választópolgárok közügyek intézésében való részvételének alapvető formája, s mint ilyen⁶⁴ alkotmányos értéket közvetít és képvisel. A fővárosban és a fővárosi kerületekben, a megyékben, városokban és községekben az ott élő választópolgárok közösségét érintő, törvényben meghatározott helyi közügyek önálló, demokratikus intézése és a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása céljából helyi önkormányzatok működnek.

⁶⁴ Micsoda szöveg ez egy alkotmánykoncepcióban!? Ám ha már ilyen „fontoskodó” a fogalmazás, legalább vesszőt tegyen az „ilyen” szó után!

A helyi önkormányzatok a feladataikhoz igazodó, egyenlő alapjogokkal, de eltérő kötelezettségekkel rendelkeznek. A helyi önkormányzat önállósága és hatásköreinek jogszerű gyakorlása védelme érdekében a közigazgatási bírósághoz, alapjogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulhat jogvédelemért. A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetve helyi népszavazással gyakorolják. A helyi önkormányzatok szervezetéről, az önkormányzati szervek és tisztségviselők megbízatásának keletkezéséről és megszűnéséről, valamint működésük alkotmányos garanciális szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.

Az önállóság védelme érdekében a helyi önkormányzati képviselőtestület alapvető hatáskörei önkormányzati alapjogként kerülnek meghatározásra. E jogok garanciáit sarkalatos törvény tartalmazza, a jogok lényege törvénnyel sem vonható el (nem üresíthetők ki), törvénnyel azonban kivételesen és közérdekből, azzal arányosan korlátozhatók.

Az önkormányzati alapjogok (vagy szóhasználattól függően: alapvető hatáskörök) „anyajogaként" a helyi képviselőtestület a törvényben maghatározott vagy az önként vállalt feladat- és hatáskörei ellátása során önállóan szabályoz és igazgat, döntése csak törvényességi okból vizsgálható felül, ennek érdekében:

- megilleti a rendeletalkotás joga törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására és törvényben nem szabályozott helyi közügy önálló rendezésére;

- tulajdonával és bevételeivel a testület önállóan rendelkezik, kiadásait önállóan eszközli, vagyonával a törvény keretei között saját felelősségére gazdálkodhat - ez a jog a törvényben előírt vagy önként vállalt feladataival összefüggésben illeti meg;

- a kötelező önkormányzati és az átadott államigazgatási feladatok ellátásához azokkal arányos költségvetési támogatásra jogosult;

- a törvény keretei között meghatározza a helyi adók mértékét és önállóan dönt az egyes adók bevezetéséről;

- a törvény keretei között önállóan határozza meg szervezeti és működési rendjét (ennek részeként jelképeket alkothat, kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat);

- a hatályos keretek között szabadon társulhat, de sarkalatos törvény a hatékony és eredményes feladatellátás érdekében, kivételesen előírhatja meghatározott társulásban való részvételét.

Az Alkotmány utaljon arra, hogy testület egyes szervei vagy tisztségviselői felhatalmazhatók államigazgatási feladatok végzésére és hatáskörök gyakorlására.