Más esetben a címbéli megszólítást nagy kezdőbetűkkel írtam volna, ám ezúttal mégsem tettem. Úgy vélem, ön most tévedett, de remélem, nem szándékosan...
A sajtóban ugyanis az jelent meg, hogy az egyik ismert magyar színész „rátámadt a [...] fotósára”, mert a színész újdonsült szerelmével „egy áruház által szervezett főzős eseményen” vett részt („Az eseményen láthatóan jól érezték magukat, harsányak voltak, csipkelődtek egymással, többször csókot is váltottak, [...] ölbe is kapta a 35 éves, karcsú színésznőt”), amit valaki lefényképezett, s ezért utóbb azt kérte a fotóstól, hogy „mutassa meg, illetve törölje le az elkészült fotókat”, amit a fényképész megtagadott. „A színész, aki az eseményen több szemtanú előtt alkoholt is fogyasztott, dulakodni kezdett fotósunkkal, és fizikai erővel el is vette tőle a megközelítőleg egymillió forintot érő készüléket.” – Nem sokkal később – még a rendőrség kiérkezése előtt, egyik ismerősével – visszaküldte a fényképezőgépet.
A megkérdezett jogi szakértő szerint
„amennyiben bizonyítást nyer, hogy [a színész] erőszakkal vette el a gépet a fotóstól, rablás miatt indulhat ellene eljárás, aminek többéves börtön a büntetési tétele.”...”A legfontosabb a bizonyítás, hiszen amennyiben beigazolódik, hogy rablásról van szó, nagyon komoly büntetési tételre lehet számítani. Egyelőre csak feltételesen tudok beszélni az ügyről. Az érték ebben az esetben nem fontos, az a lényegi pont, hogy a tárgy elvétele erőszakkal történt, vagyis rablásról van szó. Az, hogy később visszavitte a gépet, nyomatékosan enyhítő körülménynek minősül. A rablás tényén azonban ezek a körülmények nem változtatnak, ennek a büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjed”
– mondta dr. [...] ügyvéd.
Ejnye, ügyvéd úr! Ön nem tudja, hogy az „erőszak” önmagában még nem elegendő a „rablás” megállapításához? Ugye, nem gondolja azt, hogy a színész így akart magának szerezni egy jó fényképezőgépet? Nem ismeri talán a Btk. rablás-tényállását? Nos, figyeljen!
Rablás
365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből
a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. [...]
Ugye, látja? Rablás esetén valaki az idegen dolgot „jogtalan eltulajdonítás végett” veszi el mástól, azaz valamely céllal, nem pedig azért, mert tisztességtelennek minősítette a sértett valamely korábbi magatartását.
Persze, én is tudom, hogy ez a helyzet finomabb elemzést igényel: elég csak a „garázdaság”, a „nyilvános hely”, vagy éppen a „személyiségi jogok”, a „magánéleti integritás” stb. kategóriákra gondolni, ám a „sajtószabadság” mostanihoz hasonló, teljes félreértése már súlyos tragédiákhoz is vezetett, elegendő talán Lady Diana szörnyű halálára emlékezni... – Azért ... kettőtől nyolc évig terjedő büntetést emlegetni ... erre az esetre ... egy ügyvédnek? – Hhhmmm...
Ön a cikkben „jogi szakértőként” szerepel. Vigyázzon, nehogy „téves” legyen ez a minősítés!
