Az államfő
1. |
|
|
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett,37 s akinek személye sérthetetlen.38 37 Terminológiai zavar kezdődik. A hatályos alkotmányban a köztársasági elnökről szóló rendelkezések élén az ittenieken túl még az is szerepel, hogy ő a honvédség főparancsnoka. Ez ugyanis lényegében az államfő klasszikus, hagyományos, korábban a királyt megillető „funkcióinak” a meghatározását jelenti, amiből majd hatáskörök származnak. Ide kell írni, nem lehet ezt később, a „hatáskörök” között csak úgy „megemlíteni”, mert ez elvileg hibás! 38 A sérthetetlenség nem a funkciók egyike, mit keres itt, ezek között, amikor egy másik funkció meg később bukkan föl valahol (lásd 43. j-t)?!
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, valamint politikai tisztséggel, megbízatással; a köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről, továbbá az őt megillető költségtérítés összegéről, személyének sérthetetlenségére tekintettel büntetőjogi védelméről az Országgyűlés külön, sarkalatos törvényben rendelkezik.39 39 Itt újból szó van a sérthetetlenségről! Ezeket egy helyre, összefüggően kellene beírni! |
2. |
|
|
Köztársasági elnökké az a magyar állampolgár legyen megválasztható, aki választójoggal rendelkezik, és a választás napjáig betölti harmincötödik életévét. A köztársasági elnököt legfeljebb egy alkalommal legyen lehetséges újraválasztani. „A" változat: A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt évre a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint. A választást a megbízatás lejártát megelőzően legkorábban hatvan, legkésőbb harminc nappal kell megtartani. "B" változat: A köztársasági elnököt az Országgyűlés két háza együttes ülésen választja meg öt évre a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint. A választást a megbízatás lejártát megelőzően legkorábban hatvan, legkésőbb harminc nappal kell megtartani.40 40 Ezek ál-változatok! Be kellene látni, hogy a köztársasági elnök választásának jelenlegi (megtartandónak javasolt) módja bizony nem jó! Mivel újraválasztható, akaratlanul is úgy viselkedik, hogy az tessék az Országgyűlésnek, mert ha nem, az nem választja újra (ezért nem a parlament választja Németországban és Olaszországban sem, a közvetlen választást alkalmazó sok államról most nem szólok!). Téves az az állítás, hogy a közvetlen választással szinte korlátlan hatáskörre tenne szert, mert a hatáskört nem a választás módja, hanem az alkotmány rendelkezései határozzák meg.
A köztársasági elnök megbízatása megszűnésére vonatkozó szabályok változtatást nem igényelnek. |
3. |
|
|
Az államfő41 meglévő jelenlegi jogosítványai nem igényelnek alapvető változtatást. Így maradjanak fenn a köztársasági elnöknek az Országgyűléssel (általános választás kitűzése, alakuló ülés összehívása, részvétel, felszólalás az Országgyűlésben, rendkívüli ülés kezdeményezése, az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos vétójoga, valamint a törvények kihirdetéséről történő intézkedés, az Országgyűlés feloszlatása, népszavazás kezdeményezése), a Kormánnyal (javaslattétel a miniszterelnök személyére, miniszterek és államtitkárok kinevezése, felmentése), a külpolitikával (az állam képviselete, nemzetközi szerződések megkötése, nagykövetek, követek kinevezése), az igazságszolgáltatással (bírák, Kúria elnökének helyettese, a legfőbb ügyész helyettese kinevezése), az európai parlamenti választások kitűzésével, az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzésével, valamint az országos népszavazás időpontjának kitűzésével kapcsolatos jogosítványai. 41 Ez a fejezet „Az államfő” címet viseli. Ha a legelső mondatban az van, hogy „Magyarország államfője a köztársasági elnök”, akkor később már csak a „köztársasági elnökről” kell szólni, nem pedig „államfőről” (ahogy ez később is megtörtént)! Változatlanul tartozzanak az elnök jogkörébe az itt nem részletezett személyi döntésekkel kapcsolatos és egyéb jogosultságai, köztük a jelenlegi keretben megmaradó főparancsnoki tisztség.42 42 Itt jelenik meg a főparancsnoki tisztség, ami pedig „funkció” (lásd 38. j.). Az Alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek43 részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára. Az Alkotmány - hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz - szabályozza pontosan, hogy mely államfői aktusok érvényességéhez szükséges a miniszterelnöknek vagy valamelyik miniszternek az ellenjegyzése, és mely hatáskörök gyakorolhatók e nélkül. Érdemi változtatás e tekintetben sem szükséges. Az Alkotmányban kifejezett szabályként jelenjen meg az az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés, melynek értelmében a köztársasági elnök a Kormány (a miniszterelnök, illetve a miniszter) előterjesztésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, illetve az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná, illetve kitüntetésre vonatkozó javaslat esetén az az Alkotmány által védett értékeket sértené. 43 A köztársasági elnök „jogosítványai”, „jogköre”, „jogosultságai”, „feladatai”, „hatásköre”? Miről beszél a „szerző”? – Itt hatáskörökről van szó, ezt csakis így kell meghatározni! A „főparancsnoki tisztség” viszont az államfő általános jogállását (azaz „funkcióját”) jelenti, ezt tehát ott kellett volna említeni! |
4. |
|
|
Abban az esetben, ha a köztársasági elnök feladatai ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, az akadályoztatás elhárultáig, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása bármely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig, a köztársasági elnök feladatai és hatáskörei vonatkozásában a jogköreit44 az Országgyűlés elnöke (két kamara létének esetén az első kamara, avagy a képviselőház elnöke) gyakorolja minden korlátozás nélkül. Az Országgyűlés elnöke (az első kamara, avagy a képviselőház elnöke) a köztársasági elnököt helyettesítő időszakban képviselői jogait nem gyakorolja, az Országgyűlésben feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. 44 Ha „feladatai ellátásában” akadályozott, akkor „feladatai és hatáskörei vonatkozásában a jogköreit” (más) gyakorolja. – Nem szívesen írom le, de ez „kissé zavaros fontoskodás”. Az államfő45 jogi felelősségre vonásának szabályai nem szorulnak változtatásra, de a jogi felelősségre vonás megindítását követő felelősségre vonási eljárás szabályairól külön törvényt kell alkotni. 45 Lásd a 41. j-t! |
A törvényhozó hatalom46
46 Tudom, hogy itt még „csupán” szabályozási elvekről van szó, de már most szólni kell, hogy „A törvényhozó hatalom” fejezetcím alatt folyamatosan szerepel „Az Országgyűlés”, „Az Állami Számvevőszék”, „Az országgyűlési biztosok”, sőt, „A közvetlen hatalomgyakorlás”. Vigyázni kell a végső szerkesztésnél a tipográfiára is!
Az Országgyűlés
|
A nép közvetett hatalomgyakorlásának47 legfőbb alkotmányos szerve az Országgyűlés, mely érvényre juttatja a népképviselet elvét és gyakorolja a törvényhozó hatalmat. 47 Bizony, korábban az szerepelt, hogy a „nemzet” él a hatalmával, ahogyan e koncepció legelső szavaiban szerepel (s amint arra utaltam a 8. j-ben is), itt pedig a „nép” hatalomgyakorlásáról van szó! Igen súlyos elvi hiba!
Az Országgyűlés szerepével és hatáskörével kapcsolatos szabályozás alapvető változtatást nem igényel. Ezek a hatáskörök az Alkotmányban nem sorolhatók fel kimerítően, így utalni kell arra, hogy az Országgyűlés hatáskörét törvények bővíthetik. Mindenképpen tartalmaznia kell az Alkotmánynak az Országgyűlésnek az Alkotmány megalkotására, a törvények hozatalára vonatkozó, illetve a legfontosabb közjogi méltóságok megválasztásával, a költségvetéssel, a kiemelkedően fontos nemzetközi szerződések megkötésével, a háborúról és békéről való döntéssel, a honvédség külföldön történő alkalmazásával és az ország szuverenitását érintő más katonai csapatmozgásokkal, a rendkívüli és a szükségállapot elrendelésével kapcsolatos hatáskörét. Kifejezetten tartalmazza azt is az Alkotmány, hogy az Országgyűlés dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekben. |
|
"A" változat: Az Országgyűlés egykamarás, a népképviseleti elv szerint, általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog48 alapján négy évre választott testület. "B" változat: Az Országgyűlés kétkamarás parlament. Az első kamara (a képviselőház) megválasztására a népképviseleti elv szerint általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog48 alapján kerül sor. Megbízatása négy évre szól. A második kamara (felsőház vagy szenátus) külön törvényben49 meghatározott összetételű testület. E törvénynek49 biztosítania kell a legjelentősebb társadalmi súllyal rendelkező egyházak, a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztestületek (Magyar Tudományos Akadémia, kamarák), egyetemek, kiemelkedő súlyú társadalmi szervezetek képviseletét, továbbá a területi érdekek megjelenítését megyei önkormányzatok reprezentációja, vagy a megyékben közvetlenül választottak útján. A törvény49 tegye lehetővé a tudományos, kulturális és politikai élet legkiemelkedőbb személyiségeinek a második kamarába történő korlátozott számú delegálását az államfő által. A második kamara (illetve tagjai) megbízatásának létrejöttéről és megszűnéséről az összetételét meghatározó törvény49 rendelkezik. 48 Sajnos, itt is elvi hiba van: a választójog valóban lehet általános és egyenlő, ám ami titkos és közvetlen, az bizony nem a választójog, hanem a szavazás!
A második kamarát a képviselőház törvényben49 meghatározott döntéseivel szemben egyszeri vétójog illeti meg. A költségvetés és annak végrehajtásáról szóló törvények elfogadása, illetve a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdések eldöntése csak a képviselőház hatáskörébe tartozik. 49 Miért nem az alkotmány szól az összetételéről? Ez nem részletkérdés! Még csak nem is „sarkalatos” törvényben kell szabályozni? Az említett kérdéseket részleteiben rendező törvényt sarkalatos törvényként az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el.50 50 Tipikus kodifikációs hiba! Ez a bekezdés fölösleges! Miért kell ismét leírni, hogy a sarkalatos törvényt milyen szavazataránnyal kell elfogadni? Inkább az kellene, hogy ezt sarkalatos törvénnyel kell szabályozni, mert hogy milyen a „sarkalatos törvény”, azt a 6. j. szerint is tudjuk már! |
|
"A" változat: Az országgyűlési képviselő a szabad mandátum elve alapján látja el képviselői tevékenységét. Az egész nemzet képviseletében, a köz érdekében jár el, tevékenységére nézve nem utasítható. Az Országgyűlés integritásának védelmében a képviselőt mentelmi jog illeti meg. Ennek részleteiről és a képviselői jogállás egyéb szabályairól (ide értve az összeférhetetlenség szabályozását is) a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott51 sarkalatos törvény rendelkezik. A képviselői megbízatás megszűnésének eseteit változatlanul az Alkotmány tartalmazza. 51 A 6. j-re utalva kérdezem: milyen sarkalatos törvény van még az ott kritizálton kívül?
"B" változat: Az országgyűlési képviselő a szabad
mandátum elve alapján látja el képviselői tevékenységét. Az egész nemzet
képviseletében, a köz érdekében jár el, tevékenységére nézve nem utasítható.
A második kamara tagja az általa megjelenített érték vagy érdek képviseletét
a köz érdekével összhangban valósítja meg, egyébként mandátumának jellegéről
a második kamara összetételét meghatározó törvény rendelkezik. Az
Országgyűlés integritásának védelmében a képviselőt és a második kamara
tagját mentelmi jog illeti meg. Ennek részleteiről és a képviselői, illetve a
második kamarai tagi jogállás egyéb szabályairól (ide értve az összeférhetetlenség
szabályozását is) a jelenlévő
képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott52 sarkalatos törvény rendelkezik. A
képviselői megbízatás megszűnésének eseteit változatlanul az Alkotmány tartalmazza. 52 Lásd a 6. j-t! |
|
"A" változat: Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó szabályok közül csak a legfontosabbak (pl. a tisztségviselők - az Országgyűlés elnöke, alelnökei, jegyzői – megnevezése, az Országgyűlés megbízatásának kezdete és megszűnése stb.) kerüljenek az Alkotmányban szabályozásra. Az Országgyűlés a működésének részleteit a jelenlévő képviselők kétharmadának többségével elfogadott Házszabályban szabályozza. A képviselőknek a törvényalkotással és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - a törvénykezdeményezést, az interpelláció és a kérdés jogát - továbbra is tartalmaznia kell az Alkotmánynak. "B" változat: Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó szabályok közül csak a legfontosabbak (pl. a tisztségviselők - a két Ház elnöke, alelnökei, jegyzői - megnevezése, az Országgyűlés megbízatásának kezdete és megszűnése stb.) kerüljenek az Alkotmányban szabályozásra. Az Országgyűlés a működésének részleteit házanként a jelenlévő képviselők, illetve a második kamara jelenlévő tagjai kétharmadának többségével53 elfogadott Házszabályban szabályozza. A képviselőknek a törvényalkotással és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - a törvénykezdeményezést, az interpelláció és a kérdés jogát - továbbra is tartalmaznia kell az Alkotmánynak. 53 Lásd a 6. j-t!
A második kamara tagjainak az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogait a Házszabály tartalmazza. |
|
"A" változat: Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változik, hogy az Országgyűlés akkor oszlatható fel, ha tizenkét hónapon belül legalább három esetben vonja meg a Kormánytól a bizalmat, illetve, ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő54 által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad. 54 Lásd a 41. j-t! "B" változat: Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változik, hogy az Országgyűlés akkor oszlatható fel, ha tizenkét hónapon belül legalább három esetben vonja meg a Kormánytól a bizalmat, illetve, ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő55 által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az államfő55 jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is. 55 Lásd a 41. j-t! |
7. |
Az Országgyűlés az állami költségvetésről minden évben törvényt alkot. A törvényjavaslatot a Kormány nyújtja be az Országgyűlésnek. A költségvetésben érvényesíteni kell az áttekinthetőség és az ésszerű részletesség elvét.56 A költségvetés elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére (appropriáció). Amennyiben a költségvetés az év végéig nem születik meg, az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról alkot törvényt (indemnitás). Ha a költségvetési törvény az aktuális pénzügyi év kezdetéig nem született meg, és az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról sem rendelkezett, a Kormány jogosult a bevételeket a hatályos törvények szerint beszedni, és az előző évre jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok korlátai között időarányos kifizetéseket teljesíteni (ex-lex). Amennyiben a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig sem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést. 56 Ez nem alkotmányba való rendelkezés, hanem a házszabályba kell beírni (a törvényalkotásról az szól, egyébként pedig ez a parlament és a kormány „belső ügye”).
A Kormány az állami költségvetést a hatékony közpénzkezelés elvének szem előtt tartásával hajtja végre. A végrehajtásról zárszámadásban számol el, melynek elfogadásával az Országgyűlés felmenti a gazdálkodás felelőssége alól. |
