Az alábbiakat az interneten találtam, változtatás nélkül itt közlöm.
Nem fűzök hozzá megjegyzéseket, mindössze arra emlékeztetek, hogy az Európai Unió „alkotmányos szerződésébe” nem került be az európai civilizáció alapját jelentő „kereszténység” kategóriája…
A mohamedánok asszimilációja az „emberiesség elleni gaztett”
Erdogan, török miniszterelnök nemrégen Kölnben Németországban élő honfitársa előtt kijelentette, hogy németországi asszimilációjuk „az emberiesség elleni gaztett”, és ezért német földön török iskolák és egy török egyetem létrejöttét követelte, melyek részére Törökország adná az oktatókat.
Úgy ahogy a török vallásügyi minisztérium, a Ditib, a 2500 németországi mecsetben már évek óta 500 vagy 600 hitoktatót foglalkoztat, irányít és fizet – ezek annak az ankarai vallási hivatalnak az alkalmazottai, akik a pénteki imákat is megadják.
E törökországi vallási hivatal elnöke, Ali Bada-koglu, 2006 szeptemberében azt állította, hogy „az iszlám kritikája egyenlő a világ-béke fenyegetésével”. És az iszlám országok szervezete, az OIC, melynek Törökország is tagja, 2007 májusában egy határozatot hozott nyilvánosságra, melyben a mohamedánok háttérbe szorítását és az irányukban mutatott hiányos toleranciát „a terrorizmus legrosszabb formájának” nevezték.
Hol van végre egy határ? Mit kell még eltűrnünk? – teszi fel végül a kérdést a német cikk írója.
www.katolikus-honlap.hu/0804/erdogan.htm
*
A jövőben tilos Linzben „Grüß Gott”-tal köszönni
Miért az őslakosoknak és nem a bevándorlóknak kell alkalmazkodni?
A jövőben tilos Linzben „Grüß Gott”-tal (= adjon Isten!, Isten hozott/hozta!) köszönni
Linz/Ausztria
Az iskolai év kezdetén a felső-ausztriai fővárosban, Linzben az osztályfőnökök a gyerekeknek a viselkedési normákat tanították, azt hogyan kell a társadalomban viselkedniük, hogyan kell köszönniük, kérniük, köszönetet mondaniuk, udvariasnak és barátságosnak lenniük.
Továbbá közölték velük, hogy a Felső-Ausztriában szokásos „Isten hozta” (Grüß Gott) köszöntést a jövőben nem szabad használniuk, mivel ez mohamedán társaikat megsértheti.
www.katolikus-honlap.x3.hu/0804/linz.htm
*
Miért nincsenek ilyen politikusok Európában?
Howard, Ausztrália miniszterelnökének 2008. január 21-i nyilatkozata
A nem-ausztrál bevándorlóknak kell alkalmazkodniuk. Akár hallani akarják ezt, akár nem, elegem van abból, hogy ennek a nemzetnek azon kell aggódnia, hogy bizonyos egyéneket vagy ezek kultúráját megsérti-e vagy sem. A Balin elkövetett terrortámadások óta az ausztrálok többségénél növekvő patriotizmust tapasztalunk.
Kultúránk kétszáz évnyi harc, a szabadságot kereső férfiak és nők millióinak ügyessége és győzelme által alakult ki. Hivatalos nyelvünk az angol, nem a spanyol, nem a libanéz, nem az arab, nem a kínai, nem a japán és semmilyen más nyelv. Ha tehát Önök társadalmunk tagjai akarnak lenni, tanulják meg a nyelvünket!
Az ausztrálok többsége hisz Istenben. Nem valami keresztény kényszerről van szó, nem a jobboldaliak befolyásáról vagy politikai nyomás hatásáról; hanem egy tényről. Mert elődeink, a férfiak és a nők ezt a nemzetet keresztény elvekre alapították, és mi hivatalosan ezt tanítjuk. Tökéletesen méltányos tehát, ha iskoláink falán keresztény jelképek lógnak. Ha az isten-gondolat sérti Önöket, úgy azt ajánlom Önöknek, keressenek a világon egy másik hazát maguknak, mely fogadja Önöket, mert Isten a mi társadalmunk alkotórésze.
Mi elfogadjuk az Önök hitvallását, anélkül, hogy kérdéseket tennénk fel. Mindaz, amit Önöktől követelünk, az, hogy akceptálják a mi keresztény hitvallásunkat és békés harmóniában éljenek velünk.
Ez a mi hazánk, a mi földünk és a mi életstílusunk! Mi megadjuk Önöknek a lehetőséget, hogy mindezt hasznukra fordítsák. De ha Önök nem szűnnek meg panaszkodni, a mi zászlónkat becsmérelni, és ha Önök a mi gyökereinket, a mi keresztény hitünket és életstílusunkat nem kedvelik, akkor komolyan arra bátorítom Önöket, hogy éljenek egy másik nagy ausztrál szabadsággal: a távozásra való jogukkal. Ha Önök itt nem boldogok, akkor menjenek el! Mi nem kényszerítettük Önöket az idejövetelre. Önök kérvényezték, hogy itt lehessenek. Fogadják el tehát ezt az országot, amit maguk választottak, olyannak, amilyen.
www.katolikus-honlap.hu/0804/ausztral.htm
*
"A csador börtönbe zár" - hatalmas vita a tilalomról Franciaországban
A csador viselése régóta a politika napirendjén van, bár egy felmérés szerint az 50 milliós Franciaországban körülbelül 1900 nő viseli. Mindenki egyetért azonban abban, hogy a kérdésnek szimbolikus jelentősége van: arról szól, hogy a Franciaországban élő arabok beilleszkednek-e olyan módon a többségi társadalomba, ahogy azt elvárják tőlük.
Az együttélés ugyanis egyre több nehéz kérdést vet fel: a muzulmán szülők például egyre gyakrabban tiltakoznak az iskolai szexuális felvilágosítás, vagy az úszásoktatás ellen, ami felháborodást vált ki általában. A muzulmánok gyakran külvárosi külvárosi gettókban laknak, sok közülük munkanélküli, nem érzi magáénak az országot. Nem véletlen, hogy nemrég társadalmi vita kezdődött a francia identitásról, és egy bizottságot is felállítottak a csador viselésével kapcsolatban.
A testület nem sokat bizonytalankodott: mint André Gerint elnök a Le Figaronak elmondta, teljes tilalmat javasolnak a nyilvános helyeken. A szabály megszegőit pénzbüntetéssel sújtanák. A kormányzó UMP frakcióvezetője üdvözölte az állásfoglalást. Mint mondta, "mi Franciaországban úgy gondoljuk, hogy az arc legfontosabb ahhoz, hogy a másik embert tisztelni tudjuk, megismerhessük". Márpedig a csador ezt teszi lehetetlenné.
Sarkozy elnök nemrég ennél is tovább ment, amikor arra figyelmeztetett: az integráció helyett "azt tapasztalhatjuk, hogy egyre kevésbé közös a kultúránk, közösek az értékeink, az erkölcsünk", márpedig szerinte franciának lenni azt jelenti, hogy "elfogadok egyfajta civilizációt, értékvilágot, viselkedési módot".
Kérdés, az érintetteket erről hogyan fogják meggyőzni.
2010.01.23 (Forrás: BBC)
hirszerzo.hu/137723_a_csador_bortonbe_zar
*
Minaretépítési tilalom Svájcban
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Svájcban minaretépítési tilalom lépett életbe egy 2009 novemberi népszavazás eredményeként. A svájci lakosság akaratnyilvánító többsége a szavazáson úgy határozott, hogy megtiltja az országban új minaretek építését. A döntésnek nincs visszamenőleges hatálya, azaz a már létező négy minaret továbbra is fennmarad. A minaretek építésének a tilalmát a népszavazás közvetlenül az alkotmányba illesztette be, így az a legmagasabb szintű jogalkotással valósul meg. Svájcban 400 ezer muzulmánt tartanak nyilván, főként Boszniából, Koszovóból, Törökországból érkeztek. A tilalmat létrehozó népszavazáson a választópolgárok 57,5%-a voksolt igennel az új minaretek betiltására.
2009. november 29-én a svájciak három kérdésről szavaztak népszavazás alkalmával, ezek egyike volt a minaretek tilalmát elrendelő alkotmánymódosítás. Ezen kívül a szavazólapon szerepelt fegyverexport tilalma (68% elutasította) és egy a légi közlekedésben használt üzemanyag adójának felhasználásával kapcsolatos kérdés, amit elfogadtak. A 2009-es svájci népszavazás alkalmával az alkotmány kiegészítését 57.5%-os igen szavazat mellett jóváhagyták. Csupán négy a létező 26 kantonból szavazott az alkotmánymódosítás ellen, többnyire Svájc francia nyelvet beszélő részében. A referendum a minaretet nem mint vallási intézményt értelmezi, hanem politikai jelképként mely a saríja, az iszlám jog szimbóluma.
