„Bezzeg, az én időmben” – pl. ami a középiskolás kort illeti, bizony, fél évszázada(!) – nagyobb rend uralkodott az egész világon.
Az emberek „emberi” módon viselkedtek: jobban becsülték a másikat, udvariasabbak voltak egymással. A buta gyerekek és még butább szüleik nem verték a tanárokat, a fiatalok előzékeny(ebb)ek voltak az idősebbekkel, a férfiak a nőkkel stb. – Mára, sajnos, mindezek úgyszólván az ellenkezőjükre fordultak!
Az állatok „állati” módon viselkedtek. A medvék egész évben az erdőben csörtettek-kószáltak és keresték az ennivalót; a házőrző kutyák pedig annak rendje-módja szerint megharapták azt, aki megpróbált csak úgy bemenni az általuk uralt területre. – Mára ezek is megváltoztak. A medvék bejárnak a falvakba-városokba élelemért, hiszen a kukák mindig ugyanott találhatók, és nagyon sok (még emberek számára is megfelelő) ennivaló található bennük. – És a kutyák? Nos, az egyik ismerősöm nem azt a szokásos szöveget írta ki a kapujára, hogy „Vigyázz, a kutya harap!”, hanem ennek kissé módosított változatát: „Vigyázz, a kutya veszélyes!”. Ennek pedig az az oka, hogy ha a gyanútlan behatoló nem vigyáz eléggé, akkor a kutya a határtalan szeretetével összevissza nyalogatja, sőt, öröm-ugrabugrájával még a lábáról is ledöntheti...
A növények, gyümölcsök is jellegüknek megfelelően „viselkedtek”. A szőlő (és gyakran az alma vagy a meggy is) bor alapanyagául szolgált, a barackból, szilvából pálinkát vagy lekvárt lehetett főzni. – Mára – azt mondják, a borhoz nem kell szőlő, elég egy kis szalma és pár kiló műtrágya, úgyszintén fölösleges a gyümölcs gyűjtésével és erjesztésével pepecselni, jó „pálinka” készíthető tiszta szeszből és néhány fiola aromából is...
De hogy a periódusos rendszer élettelen elemei is megváltoztak suttyomban, azt nem hittem volna!
Az, hogy maga a rendszer változott, rendben van. Azóta, hogy Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834–1907) orosz kémikus 1869-ben megalkotta a kémiai elemek periódusos rendszerét, több, általa akkor még nem ismert elemet fedeztek föl és egészítették ki velük a táblázatot, nyilvánvaló, ezen senki sem csodálkozhat.
Meglepetésemet egy minapi hír okozta:
„A világvége a vártnál előbb jött el Oroszországba” – írta tegnap a Rosszijszkaja Gazeta című lap. A hőmérséklet a múlt hét óta folyamatosan süllyed országszerte, Moszkvában mínusz 20 Celsius-fokig, de Nyugat-Szibéria nagyvárosaiban, Novoszibirszkben, Omszkban, Tomszkban és Barnaulban mínusz 47 fokig is, míg a távol-keleti Magadánban mínusz 50 fok alatt volt a hőmérő higanyszála az elmúlt napokban.
2012.12.20. 20:45 | Borsonline/MTI
Azon akadtam fönn, hogy az embereken, állatokon, növényeken kívül már a periódusios rendszer kémiai elemei sem a „régiek”.
Mi még hajdanán, a középiskolában úgy tanultuk kémiából, hogy minden elemnek megvan a maga pontos, állandó jellemzője, mint pl. vegyjele, atomsúlya, sűrűsége stb., még akkor is, ha mára már pl. némelyikről fogalmam sincs, mit is jelenthet.
Ugyanilyen jellemző az olvadás-, illetve a fagyáspont is, amelyekről a Wikipedia ezt írja:
Az olvadáspont valamely anyag szilárd halmazállapotból folyadék halmazállapotba történő átmenetének egyensúlyi hőmérséklete. Jele: Tm
A fagyáspont és szinonimája az általánosabban használt dermedéspont számszerűen ugyanaz a hőmérsékleti érték, csak másik irányból közelítjük meg a jelenséget, vagyis a folyadék halmazállapotból történő megszilárdulás hőmérséklete.
A tiszta anyagok fagyáspontja egy konkrét hőmérsékleti érték, anyagi állandó. Amikor a folyadék hőmérséklete eléri ezt az értéket, és további hőt vonunk el, akkor a hőmérséklete nem csökken addig, míg az egész meg nem fagy. Hasonló módon játszódik le a folyamat olvadáskor is.
Mi még hajdanán, a középiskolában úgy tanultuk, hogy a higany fagyáspontja kb. –38-39 °C, tehát a higany –38-39 fokon megfagy, azaz ennél alacsonyabb hőmérséklet mérésére nem alkalmas, erre pl. az alkoholos hőmérő szolgál. (Most figyelmen kívül hagyhatjuk a túlhűlés jelenségét, mert az itt közömbös.)
Mivel a fagyáspont „anyagi állandó”, attól tartok, meglepetésemet mégsem a kémiai elemek sajátosságainak megváltozása okozta, hanem e hír szerkesztőjének „figyelmetlensége”, mert a higanyos hőmérővel –50 fok alatti értéket semmiképpen sem lehet mérni...
