A vasárnapra (2017. október 29.) virradó éjszaka többet aludhatunk, hiszen éjjel 3-kor egy órával vissza, 2-re kell állítani Magyarországon az órákat, mert át kell állnunk a téli időszámításra ‒ hallhattuk-olvashattuk lépten-nyomon az utóbbi napokban.
Mindehhez még azt is hozzáfűzték, hogy hazánkban először 1980-ban vezették be az óra-átállítást „villamosenergia-megtakarítási célból”.
De hiszen ez nem igaz! Ennyire tájékozatlanok, slendriánok a sajtó munkatársai? Valaki tudatlanságból leír egy hibás adatot, és a többiek „csak úgy” átveszik? ‒ hüledeztem csodálkozva, mert emlékeztem, hogy gyerekkoromban mennyire megdöbbentem azon, hogy édesapám az egyik tavaszi reggelen a nagy falióránkat egy órával előbbre állította, pedig én pontosan tudtam, hogy „nem is annyi az idő!”, ősszel meg ugyanígy vissza…
Nem került semmibe, hogy utánanézzek, s kiderült: hazánkban 1916‒1919 között, valamint 1941‒1949 között már volt óraátállítás, sőt,
Magyarországon 1954‒57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal. (Wikipedia)
Jól emlékeztem, valóban volt téli-nyári időszámítás korábban is; téves, hibás tehát azt állítani, hogy nálunk először 1980-ban vezették be.
Állítólag Kellér Dezsőnek (1905–1986) az egykor ismert és népszerű írónak, humoristának mondta valaki, amikor az az előrehaladott kora miatt panaszkodott, hogy „az idős kornak is megvannak a maga előnyei és szépségei”, mire a nagy humorista annyit válaszolt: „Csak egyet mondj!”
Ez jutott eszembe a hibás-téves adatok hallatán: életkorom miatt emlékezhetek olyanokra is, amelyekre tőlem fiatalabbak nem.
Csakhogy nekik is rendelkezésre állnak az adatok, csak utána kellene nézniük! Tudniuk is kellene, hogyan, hiszen ma már mindeni „média-szakra” (valamint „nemzetközi kapcsolatok szakra”) jár, az adatokhoz jutás nem jelenthet nehézséget senkinek.
Persze, én sem hiszem, hogy az lenne ma a legfontosabb kérdés, hogy mikor vezették be Magyarországon először a nyári időszámítást, de ha ilyen egyszerű adatot is rosszul közölnek, akkor nem könnyen lehet komolyan venni egyéb közleményeket sem – és a sajtó szabadsága hiábavaló, ha nem érvényesülnek
Deák Ferenc (1803–1876), egykori igazságügy-miniszter írta: „Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egy paragrafusa volna: hazudni nem szabad.”
Ne legyen félreértés: egyáltalán nem állítom, hogy némely újságírók hazudnak! A hazugságnak ugyanis kritériuma, hogy valaki szándékosan, az igazságot tudva-ismerve állít valótlant, ám ha valaki nem ismeri az igazságot, a tényeket, akkor nem hazudik, hanem a tudatlansága miatt „csupán” téved…
Aligha gondolja bárki is, hogy a tudatlanság ez esetben „értékesebb”? A hazugság inkább dühöt-haragot vált ki az emberben, a tudatlanság viszont szánalmat-lenézést – de ez utóbbiakat sem szokták „elérendő célként” kitűzni…
