Nem ismerem Kozma Zsuzs(an)át. Nem is bizalmaskodásnak szántam a címben látható megnevezést, ám gyanítom, így hívják a következőkben idézett írás szerzőjét, hacsak nem „felvett” néven jegyzi cikkeit.
Az interneten találtam a következőkre:
Csak az EP-választások után lesz újra miniszterelnök Orbán
Forrás: VS.hu/Kozma Zsuzsi, 2014. 04. 25.
[...] Az új törvények szerint a kormánytöbbségnek lenne lehetősége arra, hogy – kormányprogram vitájának hiányában – már az alakuló ülésen megválaszzák Orbán Viktort kormányfőnek, azonban ezzel információink szerint nem élnek majd. Várhatóan csak az EP-választásokat követően teszik ezt meg és ezután következhet a kormánytagok megnevezése, meghallgatása és eskütétele is. Az új kormány hivatalosan a miniszterek eskütételével alakul meg.
Orbán Viktornak egyébként Áder János jelölésétől számítva 40 napja lesz a kormányalakításra, vagyis bőven lesz még ideje a személyi kérdések eldöntésére.[...]
Vastagítva jeleztem azokat a mondatokat, amelyek szakmai tévedéseket tartalmaznak.
Nem igaz, hogy a kormány a miniszterek eskütételével alakul meg! Ennek hibás állításnak az elkerülésére elegendő lett volna föllapozni az Alaptörvényt, amelyben a 16. cikk a következőket tartalmazza:
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A miniszterek kinevezésével tehát a Kormány megalakult, azaz jogosult hatásköre teljességének gyakorlására, akár rögtön rendeletet is alkothat. Nincs ugyanis olyan alkotmányi előírás, amelyik a „megalakulást” még külön (ünnepélyes) aktushoz kötné. Az Országgyűlés előtti eskü tehát ún. „deklaratív” hatályú, azaz csupán ünnepélyes megnyilvánulás, ám nem ez teszi „érvényessé” a kinevezést. (Van ezzel szemben olyan eskü is, amely „konstitutív” hatályú, azaz ez teszi teljessé az adott megbízást vagy helyzetet, pl. a köztársasági elnök csak az eskü letétele után gyakorolhatja hatáskörét, a honosított személyt is csak esküje után illetik meg a magyar állampolgárságból folyó jogok.)
Az is tévedés, hogy „Orbán Viktornak egyébként Áder János jelölésétől számítva 40 napja lesz a kormányalakításra”!
A kormányalakítás alkotmányos menete pontosan szabályozott, elegendő ezért az Alaptörvény szabályait ismét elővenni – követéséhez/megértéséhez még csak magyarázat sem kell:
20. cikk
(1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.
(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
1. cikk [...]
(2) Az Országgyűlés [...]
f) megválasztja a miniszterelnököt;
9. cikk [...]
(3) A köztársasági elnök [...]
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, ... személyére;
16. cikk [...]
(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
Ezúttal tekintsünk el az Alaptörvényben lévő fölösleges ismétlésektől [1. cikk (2) bek. f) pont, valamint 16. cikk (3) bek., úgyszintén 9. cikk (3) bek. j) pont, valamint 16. cikk (3) bek.]!
Megvan tehát a miniszterelnök, következik a kormánytagok megbízása:
9. cikk [...]
(4) A köztársasági elnök [...]
c) kinevezi a minisztereket, ...;
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.
16. cikk [...]
(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
Itt is van „ismétlés”, lásd 9. cikk (4) bek. c) pont, valamint 16. cikk (7) bek., de most ez nem lényeges a számunkra.
Ide kívánkozik még az ügyvezető Kormány és az ügyvezető miniszterelnök említése.
22. cikk
(1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(2) Ha a miniszterelnök megbízatása ... az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Nos, „megalakult” az új Kormány, de egyetlen szó sem esett arról, hogy „40 nap van a kormányalakításra”... Mi ez a 40 napos „határidő”? – Bizony, egészen más!
3. cikk [...]
(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, ...
Nem a miniszterelnöknek van tehát 40 napja a kormányalakításra, hanem az Országgyűlésnek van ennyi ideje a miniszterelnök megválasztására.
Azt meg már csak jókedvemben teszem hozzá, hogy „Medárd napján [június 8] hogyha esik, negyven napig mindig esik”... – Ámde ez a negyven nap nem alkotmányos tétel!
A többi stimmel...
