Korábban már kétszer is írtam az olvasó megtévesztésének „tilalmáról”, amelyet Kosztolányi Dezső oly szépen fogalmazott meg: „Tanuljuk meg, hogy az olvasót tilos – csak egy másodpercig is – bizonytalanságban hagynunk! Az írás egyetlen ékessége a világosság” (lásd „A buta cím-adók butacím-adók” 2012. október 21., valamint „Ki az a Gyurcsány Kövér László?” – 2013. december 29.)
„Hála” a figyelmetlen, vagy esetleg képzetlen újságíróknak, úgy látszik, ezen a területen újabb és újabb források buzognak föl!
„Felmentették Hernádi Zsoltot”– ordítják a címek az MTI-re hivatkozva a Magyar Nemzet és az Origo oldalain 2014. május 26-án.
– Hihetetlen! Hát mégis igaz? – kezdek hüledezni. – Hát a magyar MOL vezérigazgatója csakugyan megvesztegette Ivo Sanader horvát miniszterelnököt, hogy meghatározó befolyást gyakorolhasson a horvát INA olajcég fölött is? Ezt nem gondoltam volna, talán meg is érdemelte, hogy fölmentették! Ez valóban elég súlyos cselekmény ahhoz, hogy kirúgjanak valakit az állásából...
Ámde elkezdtem olvasni a tudósítást:
A Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató ellen a nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt indított büntetőperben hétfőn első fokon, a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól pedig felmentette.
Hát, igen! Ha valaki nem ismeri eléggé a magyar nyelvet, nem tudja, hogy a felmentés nem csupán a „vád alá helyezettség” megszüntetését jelenti, hanem valakinek a munkaviszonya végét jelentheti, akkor így tévesztheti meg a gyanútlan olvasót. – Csak azt ne mondja, direkt azért írta ily csalárdul, hogy akit érdekel Hernádi sorsa, olvassa is el végig a cikket...!
„Szelek gyötrik a pápát”– így egy másik cím, szintén 2014. május 26-án, ezúttal a VS.hu, a Hírszemle.net, a Maihirek.com és más internetes portálokon.
Persze, a pápa is ember, nem is túl fiatal már, nem is mozog eleget, bizony, nem csoda, ha ilyen körülmények között nála is jelentkeznek emésztési és egyéb problémák...
No meg, persze, az újságíró is elég tahó, ha ezt a másra, de főként a széles olvasótáborra egyáltalán nem tartozó egészségügyi problémát világgá kürtöli. Bunkóságát tovább súlyosítja, hogy a pápáról írja ezt, akire a keresztény emberek milliói tekintenek áhítattal – ez a nyomorult firkász az ő érzéseikbe is beletapos otromba lélektelenségével...
Alább még felismerhető képeket is közöl a pápáról. Igen, föl lehet ismerni a Szentatyát, bár a köpenye eltakarja az arcát...! Emitt pedig a stólája libben szemei elé...! Mindegyik esetben erős szél fújt a repülőtéren, az lebegtette a rakoncátlan ruhadarabokat.
Hát, igen! Ha valaki ismeri a magyar nyelvet, ráadásul még „szellemeskedni” is akar, akkor „ütős” címet ad írásának. Meglehet, jót röhögött a klaviatúrája fölött, amikor ezt kitalálta.
Most éppen nem kellett volna...