a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés,1 mint a nemzet képviseletére2 hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.3 Legyen rövid, tömör és az alkotmányos elvek megfogalmazásában emelkedett.4 Megszövegezésénél arra kell törekedni, hogy ne szoruljon gyakori módosításra.
1 Kár, hogy nincs elválasztva az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom, ami eddig is számos abszurditáshoz vezetett, pl. az AB által megsemmisített törvény korrekciója helyett az alkotmányt módosították. Ezt még az sem ellensúlyozza, hogy az alkotmány módosítását megnehezítették! (Pedig erre most jött el a talán soha vissza nem térő alkalom!)
2 Lásd a 47. jegyzetet! – Bizony, a bajok már itt kezdődnek! Nincs világos koncepció arra vonatkozóan, hogy alaptörvényünk mire is épül majd: a „nép” vagy a „nemzet” szuverenitására, pedig ennek konzekvenciái vannak a későbbiekre nézve is.
3 „nemzet akarata” és „élni szeretnénk”? – szerkesztési slendriánság. Vagy a „nemzet akarata” és a (nemzet) „élni szeretne”, vagy a „mi akaratunk” és (mi) „élni szeretnénk”!
4 A magyar nyelv szabályai szerint a felszólító mondat végére felkiáltójel (!) kell (végig, mindenütt).
b. Ennek érdekében5 még az államszervezet szabályai közül is csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet, a további garanciális jelentőségű részletszabályokat a többi jogszabály közül szintén kiemelkedő - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott - sarkalatos törvények6 tartalmazzák. A nem garanciális jelentőségű részletkérdéseket egyszerű többséggel elfogadandó törvényekben indokolt szabályozni.
5 Minek érdekében? Ez itt új pont, nincs közvetlen kapcsolata az előzőkhöz! Ha ugyanis van, akkor oda kell szövegezni, ahova tartozik. Sajnos, később sok olyan bekezdés van, amelyben egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő szövegrészek vannak „összecsapva”. – Nem valamiféle Cassandra-jóslatnak szánom, de félő, hogy ez a mondat lesz a tervezett alkotmányunk sikerének sírásója. Mindössze néhány olyan kilúgozott szabályt tartalmaz majd, amelyet nem kell módosítani, mert a „részleteket” úgyis megoldják a sarkalatos törvények. Van is javaslatom az alkotmány szövegére: „Szabadság, egyenlőség, testvériség”, s ennyi, de mert hazánké lesz: „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – A többit lásd a sarkalatos törvényekben…!
6 Ez a hányaveti megfogalmazás a jelenleg hatályos szövegben is ugyanígy van! Oda kell írni, hogy a „határozatképes számban” jelenlévő képviselőkről van szó! És ha a kétharmadnál még többen támogatják a javaslatot, akkor nincs elfogadva? Oda kell írni, hogy „legalább” kétharmadának! – Ilyen igénytelenség ne legyen az újnak tervezett alaptörvényben!
c. Az alkotmány legünnepélyesebb része a praeambulum, amely utal mindazokra az értékekre, amelyeket a nemzet magáénak ismer el. Ezek az értékek azonban akkor kapnak valódi súlyt, ha nem csak a praeambulumban jelennek meg, hanem visszatükröződnek az alkotmány rendelkezéseiben is. A praeambulumnak tehát nem kell nagyon hosszúnak lennie, olyan tömör szöveget kell tartalmaznia, amit az első rendelkezések bontanak ki.
PRAEAMBULUM
Az alkotmány praeambuluma utaljon legfontosabb alapértékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is.
A praeambulumot utolsó mondata vezet7 át a tételes rendelkezésekre annak kijelentésével, hogy a nemzet az Országgyűlés, mint az alkotmányozó hatalom letéteményese által Magyarország Alkotmányaként megállapítja, és elrendeli mindazt, amit a következő rendelkezések tartalmaznak.
7 „A preambulumot … vezeti át”
Alapvető rendelkezések
1. |
|
|
Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép,8 melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak. Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. A nemzet hatalmával9 választott képviselői útján, illetve kivételes esetekben közvetlenül él. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért. 8 A „nép” szinonimája tehát a „politikai nemzet”! Azért kell itt külön kiemelni, mert később ez nem így szerepel! Még ha ez csupán koncepció (szabályozási elvek) is, akkor is pontosan kellene fogalmazni, mert a későbbi szövegezéskor minduntalan erre fognak hivatkozni! – A „nép” és a „nemzet” kategóriái nem cserélhetők tetszés szerint, mert mindegyiknek más-más tartalma van, van pl. a képviselet formáiban, jellegében stb. 9 Pontosabb lenne így: „a nemzet a hatalmával”. |
2. |
|
|
Magyarország a hatalommegosztás elvén nyugvó független, demokratikus jogállam. Államformája köztársaság. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. |
3. |
|
|
Magyarország nemzeti jelképei a címere, a nemzeti zászlaja, az állami lobogója10 és a himnusz.11 A címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Az állami lobogó a nemzeti zászló12 három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávja, fehér sávjában a címerrel.13 A himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. A nemzet ünnepei március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, augusztus 20-a, Szent István király és az államalapítás ünnepe, amely hivatalos állami ünnep, valamint október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének napja. Magyarország fővárosa Budapest. 10 Jelképe tehát a „nemzeti zászló” és az „állami lobogó”. A kettő ugyanis nem ugyanaz! Azért kell ezt megjegyezni, mert később a szöveg így szól: „az állami lobogó a nemzeti zászló”. 11 Ha már „címere … stb.”, akkor miért nem himnusza? 12 Az egész mondat értelmetlen, egyébként lásd a 10. j-t. 13 Nem kellene megmondani, hogy a címer áll vagy fekszik? Ez a kérdés csak látszólag furcsa, mert van ugyanis „fekvő” címer is némely zászlón, azzal a buta „magyarázattal”, hogy hiszen „a rúdja úgyis szinte függőlegesen áll…”! |
4. |
|
|
Az Alkotmány Magyarország alaptörvénye, rendelkezései és az alkotmányos jog szabályai mindenkire kötelezőek. Jogszabály alkotására csak az alkotmány adhat felhatalmazást. A jogalkotás rendjéről sarkalatos törvény, a törvényalkotásról az Országgyűlés Házszabálya rendelkezik. |
5. |
|
|
Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ezért az Európai Unió szuverén tagjaként, az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. |
6. |
|
|
Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével, nemzetével14 és országával, elutasítja a háborút, mint a viták megoldásának eszközét, és tartózkodik más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. Elfogadja ezért a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá vállalt nemzetközi jogi kötelezettségei és saját joga közötti összhangját. 14 Úgy értendő: „népével és nemzetével”? Mert korábban (lásd a 8. j.) a nép a „politikai nemzet” szinonimájaként szerepelt. |
7. |
|
|
Az Alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságát és alapvető jogait, kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. |
8. |
|
|
Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak. Gyakorlásuk szabályait törvény állapítja meg, amely lényeges tartalmukat nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásnak mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme15 érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye. Az alapvető jogokat nem lehet úgy értelmezni, hogy az bárki számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely más zaklatására, jogainak és szabadságának megsértésére vagy az Alkotmányban meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul. 15 Milyen „erkölcsök” védelméről van szó? Mindegyikről, ami csak létezik? Ez így teljesen rossz, mert nem csak egyféle erkölcs van! – Ettől még talán az egyébként szintén nem pontos „közerkölcs” is jobb lenne… |
9. |
|
|
Az emberi, illetve az állampolgári jogok16 bármely megkülönböztetés, így különösen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül mindenkit megilletnek; az emberek ilyen megkülönböztetését a törvény bünteti. A férfiak és a nők egyenjogúak. 16 Ez a megkülönböztetés a közjogban és a jogi felsőoktatásban pontosan ismert és alkalmazott kategória, jóllehet a nemzetközi jogi terminológiában a határai erősen relativizálódtak. Úgy látszik, a határok itt sem eléggé tiszták! |
10. |
|
|
Minden gyermeket megillet a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák; a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük neveléséről és taníttatásáról gondoskodni. A családok, valamint az anyák és gyermekek támogatásáról és védelméről, törvényben kell rendelkezni. |
11. |
|
|
A magyar állam tulajdonáról, mint nemzeti vagyonról a kizárólagos állami tulajdonba tartozó elidegeníthetetlen kincstári vagyontárgyakról, valamint a kizárólagos állami tevékenység köréről törvény rendelkezik. A közvagyon és közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata, a közszükségletek kielégítése, ez azonban nem csökkentheti a nemzet jövendő generációinak lehetőségét arra, hogy saját szükségleteiket majd kielégítsék.17 Az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a saját közvagyonnal a törvények előírása szerint hatékonyan kötelesek gazdálkodni, ezért elszámolási felelősséggel tartoznak. Az állami feladatok ellátása érdekében állami pénzügyi rendszer működik. 17 Ilyen ostoba, értelmetlen bla-bla nem kerülhet egy komolynak szánt szövegbe, még akkor sem, ha a cél és szándék egyébként érthető! Hogyan lehet ezt végrehajtani? Mi az érvényesülés garanciája? Nem tudok szabadulni attól a gondolattól, hogy ezt a szöveget olyan valaki javasolta, aki azt hiszi, hogy a „jövő nemzedékek ombudsmanja” valóban a „jövő nemzedék” érdekeit védi! (Megjegyzem: ezt a megnevezést is most kellene értelmesre változtatni, mert a „jövő nemzedék” nem azonos a „környezetvédelemmel”…!!!) |
