Charlie-to blogja

1.

Alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve¹⁸ védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen.

¹⁸ Ha az emberi élet a fogantatással kezdődik, választ kell adni arra, hogyan korlátozható a „korlátozhatatlan lényeges tartalom”, amikor vele szemben egy „korlátozható tartalom”, az anya önrendelkezési joga áll!

2.

Mindenkit megillet a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani csak törvényben¹⁹ meghatározott okokból és eljárás alapján.

¹⁹ Itt alapvető jog igen fontos garanciájáról van szó, nem kellene ezért ezt is „sarkalatos törvényben” szabályozni?

A törvény előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, a védelem és a jogorvoslat jogához. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet büntető ítélettel sújtani olyan cselekmény miatt, mely az elkövetéskor nem volt bűncselekmény.

Mindenkit megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága.

Mindenkit megillet a jó hírnévhez, magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.

Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, azaz hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, valamint hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa. Az egyházak és vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek, egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény szabályozza.

Mindenkinek joga van a szólás és véleménynyilvánítás szabadságára, a közérdekű adatok megismerésére.²⁰

²⁰  A közérdekű adatok megismerése inkább a tájékoztatáshoz való joghoz kapcsolódik, mint a szólásszabadsághoz.

Az Alkotmány védi a sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való szabadságot, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza.

Az Alkotmány védi és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

Mindenkit megillet a gyülekezési és egyesülési jog, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza. A pártok – amelyek közreműködnek a nemzet akaratának²¹ kialakításában és kinyilvánításában – az Alkotmány és a jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.

²¹ Az egész szövegből bántóan kiordít a szövegezőknek az a görcsös törekvése, hogy minél többet visszahozzanak a múlt század első felének közjogi terminológiájából (vö. nemzet, sarkalatos törvény, Kúria stb.), ami nem önmagában kifogásolható, csak ha értelmi-tartalmi félreértéseket okozhat, különösen annak fényében, hogy a XIX. században a „nemzetállamok” létrejötte a „nemzet” fogalmának is erőteljes értelmet adott. A szövegező kerülni akarja a hatályos alkotmányunkban szereplő „népakarat” kifejezést, pedig ebben a szövegkörnyezetben pontosabb lenne, mint a „nemzet akarata”.

A pártok működéséről és gazdálkodásáról ugyancsak²² sarkalatos törvény rendelkezik. Mindenkit megillet az a jog, hogy egyedül vagy másokkal kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.²³

²² Röstellkedve ugyan, de emlékeztetni kell arra, hogy a jogszabályokban a szakasz (§) önálló logikai-gondolati egységet jelent, tehát a következőnek nem kell „emlékeznie” az előzőre. Itt sem lehet valami korábbira úgy utalni, hogy „ugyancsak”!

²³ Hogy kerül a pártok gazdálkodásáról szóló szövegbe a petíciós jog?

3.

Mindenkit megillet a tulajdonhoz való jog, amely a tulajdonosra kötelezettséget is ró.²⁴ Mindenkit megillet az a jog, hogy halála esetére tulajdonáról rendelkezzék, végintézkedés hiányában az öröklés rendjét törvény szabályozza. Ez utóbbi alapján történő öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenes ági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók, és a házastárs jogosult, az állam és más személyek csak ezek hiányában.²⁵ Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, másként korlátozni közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon lehet, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.

²⁴ Milyen kötelezettségről van szó? Csak így bemondani, később erről semmit sem mondani: hiányosság, sőt, hiba! − Nem szabad még csak sugallni sem azt a széles körben emlegetett ostobaságot, hogy a jogok csak a kötelezettségekkel együtt érvényesülhetnek, mintha tüntetni csak az mehetne, aki befizette az adóját…

²⁵ Hogy kerülnek ide az öröklési jog Ptk-ba illő részletszabályai, amikor ugyanott arról szól a szöveg, hogy azt törvény szabályozza?

Az Alkotmány elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, ennek érdekében a köz- és magántulajdont egyenjogú és egyenlő védelemben részesíti.²⁶

²⁶ Így a mondat értelmetlen! A „köz- és magántulajdon” egyenjogú, és a „ …tulajdont” részesíti egyenlő védelemben.

4.

Mindenkinek joga van munkája és foglalkozása szabad megválasztásához. Az Alkotmány fogalmazza meg államcélként²⁷ a magyar állampolgárok munkához való jogának elősegítését. Mindenkinek joga van munkájáért arányosan a másokéval egyenlő bérhez, a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. Mindenkinek joga van gazdasági és társadalmi érdekvédelmi szervezet alakításához, illetve ahhoz való csatlakozáshoz. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényben meghatározott foglalkozások kivételével és törvényben meghatározott feltételek mellett a munkavégzést megtagadja.

²⁷ Szerkezeti-szerkesztési koncepció-zavar látszik. Az államcél (ugyanígy az állam ún. önkötelezése is) tipikusan általában az alaptörvény elején szokott szerepelni, hiszen ezek normatív jellege más, mint általában az alkotmányba foglalt többi szabálynak. Helyesebb lenne ezt is ott rögzíteni.

Mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ezért mindenkinek kötelessége is az élő és élettelen környezet óvása. A testi és lelki egészség²⁸ biztosítása érdekében az állam törvény alapján gondoskodik a munkavédelemről, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezéséről, a sportolás és rendszeres testedzés biztosításáról, valamint az épített és természetes környezet védelméről.

²⁸ A hatályos alkotmány még a „legmagasabb szintű” testi és lelki egészségről beszél. Miért e visszalépés? Az alkotmánynak van egy program-szerepe is, nem szabad elhagyni, ami egyszer már belekerült!

5.

Minden magyar állampolgárt megilletik az alapvető állampolgári jogok.

Senkit sem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani vagy magyar állampolgárt Magyarország területéről kiutasítani. A magyar állampolgárt megilleti a külföldről való hazatérés joga. Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. Az állampolgárságról sarkalatos törvény rendelkezik. Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.

Minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megilleti a választójog, továbbá minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.

Minden magyar állampolgárt megilleti a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz való jog.²⁹ A nemzeti és etnikai kisebbségeknek a nemzet hatalmának részeseiként joguk van kollektív részvételre a közéletben, saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz. Képviseletüket törvények biztosítják.³⁰ A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

²⁹ A „többséghez” tartozót is megilleti a „kisebbségi státushoz” való jog? Netán valamennyi „kisebbséghez” is tartozhat?

³⁰ Kinek a képviseletéről van szó? Milyen képviseletről van szó? (Lásd még a 21. j-t is!)

A magyar állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz, a művelődéshez való joghoz.³¹ Az Alkotmány – az egészséghez való joghoz hasonlóan – tartalmazza azokat az állami kötelezettségvállalásokat, melyek az Alkotmányban szereplő szociális és kulturális jogok érvényesülését előmozdítják.

³¹ Hogy kerül a szociális biztonsághoz való jog a művelődéshez való joggal egy mondatba? Ennyire koncepciótlan a koncepció? (És a joghoz is joguk van ám!)

Az Alkotmány államcélként³² rendelkezzék a rászorulókról történő gondoskodásról és az ifjúság védelmezéséről.

³² Lásd a 27. j-t.!

Az alapvető állampolgári jogok gyakorlásáról rendelkező törvények egyes alapvető állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkezőknek is biztosíthatja.³³

³³ A törvények … biztosíthatják.

A magyar állam nemzetközi kötelezettségvállalásának megfelelően nem magyar állampolgároknak törvényben előirt feltételek esetén menedékjogot biztosít.

6.

Az Alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza a honvédelmi kötelezettséget, illetve a közteherviselés kötelezettségét azzal, hogy ez utóbbi nem csak magyar állampolgárokat terhelhet. A közteherviselési kötelezettségeket törvény szabályozza, a honvédelmi kötelezettség³⁴ szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.

³⁴ Ha már kétféle kötelezettségről kétszer is beszél, legalább a sorrendet tartaná meg konzekvensen…

7.

Rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy sarkalatos törvényben megállapított más kivételes helyzet esetén rendkívüli jogrend lép életbe.³⁵ A rendkívüli jogrend időszakában az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható, a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően alakítható.³⁶ Ezek és a rendkívüli jogrend egyéb részletes szabályait - ideértve a rendkívüli jogrend alapjául szolgáló állapot vagy más kivételes helyzet megszüntetését - sarkalatos törvény szabályozza.

³⁵ Bizony, mint aki halkan belelép abba!!! A joggal kapcsolatban csak az használja az „életbe lép” kifejezést, aki … − A jogszabály ugyanis hatályba lép, ha valaki érti a különbséget, esetleg használhatja az „érvénybe lép” kifejezést is, de az „életbe lép” szakmailag igen súlyos „ismerethiányt” jelez!!! Ámde ennél sokkal fontosabb megjegyzés, hogy a koncepció sehol sem mondja meg, hogy mi minősül rendkívüli jogrendnek, mik annak típusai, ismérvei stb. Ha mindent a sarkalatos törvényekre bíz, akkor valójában semmi szükség az alkotmányra!

³⁶ Ez rendben van, alkotmányosan igazolható, ám éppen az alkotmánynak kellene azt is meghatározni, hogy mely jogok gyakorlása nem függeszthető fel vagy korlátozható! Ez a hatályosban benne van, innen miért hiányzik?