Charlie-to blogja

5.

A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza fegyveres katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Magyar Honvédség szükségállapot idején, ha ahhoz a rendőrség alkalmazása nem elegendő, sarkalatos törvényben szabályozottak szerint felhasználható a rend helyreállítására.

A Magyar Honvédség feladatairól és a működésére, irányítására, vezetésére vonatkozó részletes szabályokról sarkalatos törvény rendelkezik.

Az Alkotmány megerősíti, hogy a Magyar Honvédség irányítására alapvetően a Kormány jogosult,⁶⁵ e jogkörét az Alkotmánnyal összhangban álló nemzetközi szerződés korlátozhatja. A Magyar Honvédség és a rendészeti szervek hivatásos állományába tartozók nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

⁶⁵ Lásd ezzel kapcsolatban a 37., 42., 43. és 60. j-t, de egyébként mit jelent itt az, hogy „alapvetően”!?

6.

A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az Országgyűlés ellenőrző szerepét biztosítandó a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A jogforrási rendbe való illesztése miatt az Alkotmánynak külön rendelkeznie kell a Magyar Nemzeti Bank elnöke által a külön törvényben meghatározott feladatkörében kibocsátott rendeletről, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.

1.

Az Országgyűlés által, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával megválasztott alkotmánybírákból álló Alkotmánybíróság az Alkotmány érvényesülése és az alkotmányos jogok védelme érdekében felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmányellenesség esetén megállapítja annak jogkövetkezményeit.⁶⁶ Az alkotmánybírák nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. Jelölésükre az Alkotmányban meghatározott módon kerül sor. Az Alkotmánybíróság szervezetéről, hatásköréről és működéséről sarkalatos törvény rendelkezik.

⁶⁶ Mit állapít meg? Miért nincs itt az is? Az, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes jogszabályokat! Ma már nálunk pl. nem kellene számolni az olyan más lehetőségekkel, mint ami pl. Jugoszlávia 1974. februári alkotmányában szerepelt, hogy ti. az Alkotmánybíróság nem semmisíthette meg az alkotmánnyal ellentétes törvényeket, hanem csak megállapította az alkotmányellenességet, s ha az illetékes képviselőház hat hónap alatt (ami egyszer meghosszabbítható volt!) nem hozta összhangba a törvényt az alkotmánnyal, a törvény e határidő elteltével automatikusan hatályát vesztette. – Tegyük hozzá: az alkotmányjogi szakmai irodalom általában azt tekinti az alkotmánybíróság egyik ismérvének, hogy jogosult „megsemmisíteni” az alkotmányellenes jogszabályokat!

2.

A bíróságok a bírói hatalom gyakorlása útján, jogalkalmazási tevékenységük során az Alkotmány és az alkotmányos jog szabályai érvényesítésével védik és fenntartják az alkotmányos rendet, védik a természetes személyek és más jogalanyok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, elbírálják a jogvitákat. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen és kötelező erővel döntenek. Ítélkező tevékenységük mellett, annak csorbítása nélkül ellátják a törvényben előírt más feladatokat.

3.

A közigazgatási bíróságok a közigazgatás törvény alá rendelésének fenntartása érdekében felülvizsgálják működésének és cselekményeinek törvényességét és célszerűségét. Biztosítják a helyi önkormányzatok jogainak védelmét, elbírálják a közigazgatási jogvitákat és ennek során a törvényben előírt módon hatékony jogvédelmet biztosítanak. Sarkalatos törvényben rögzített módon gyakorolják a helyi önkormányzati rendeletek és más normatív döntések⁶⁷ törvényessége feletti felülvizsgálatot.

⁶⁷ Miért csak a normatív döntések felülvizsgálatát végzi, más döntésekét nem? S ha azok is törvénysértők?

4.

A bírák függetlenek és csak a törvénynek⁶⁸ vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehessen elmozdítani és áthelyezni, ugyanilyen törvény szabályozza jogállásuk és függetlenségük egyéb alapvető garanciáit.

⁶⁸ Nem igaz, hogy csak a „törvénynek” vannak alárendelve, hanem a rendeleteknek is! Miért nem úgy szól, hogy a „jogszabálynak” vannak alárendelve?

Továbbra is szükséges, hogy más személyek (nem hivatásos bírák – ülnök, fogalmazó, titkár) ítélkezésben való részvételére az Alkotmány adjon felhatalmazást.

5.

A bírósági szervezet élén a jogegység biztosítását is ellátó Kúria áll, elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az alkotmánynak szabályoznia kell azt, hogy a közigazgatási bíróság hogyan illeszkedik az igazságszolgáltatás rendszerébe, illetve vezetője megbízatásának keletkezését.⁶⁹

⁶⁹ Hogy kerül ide – a Kúriához! − ismét a közigazgatási bíróság, hiszen előbb (3. pont) már szó volt róla? Oda kell ez a mondat is! Persze, nem ilyen lehetetlenül sután fogalmazva!

6.

A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el a bírói önkormányzati szervek részvételével. A bíróságok szervezetéről – ideértve a fórumrendszer tagozódását is – és igazgatásáról sarkalatos törvény rendelkezik.

7.

A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntető igényét érvényesíti, közvádló. Gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait, az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és a közérdek védelmezőjeként ellátja a törvény által rá ruházott más feladatokat. A legfőbb ügyész, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választ az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, az Országgyűlésnek közjogi felelősséggel tartozik,⁷⁰ és működéséről köteles beszámolni. A legfőbb ügyész helyettest⁷¹ a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket, akik nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészségre, valamint a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállására vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény szabályozza.

⁷⁰ Ez már tiszta Amerika, vagy csak „figyelmetlen(?)” a szövegező. Amerikában ugyanis az elnök „közjogi” felelősségre vonására („impeachment”) a kongresszus jogosult („első fokon” a Képviselőház, „másodfokon” a Szenátus). Ilyen típusú „állambíráskodásra” Magyarországon is van szabály, hiszen a köztársasági elnök elleni eljárásra az Alkotmánybíróság jogosult. – Félő, hogy itt a szöveg „összeállítója” nem gondolta át, mit is jelentenek ezek a szavak, de valamivel „pótolni” akarta a legfőbb ügyész közelmúltban eltörölt – egyébként valóban indokolatlan − interpellálhatóságát!

⁷¹ Helyesen: „helyettesét (helyetteseit)”.

8.

Törvény a bírósági eljáráshoz való jog csorbítása nélkül igazságszolgáltatási feladatokat⁷² ruházhat a közjegyzőkre. Törvény szabályozza az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyvédek⁷³ jogállását és feladatait.

⁷² De vajon „hatásköröket ” is ad hozzá, mert ezek nélkül a feladatok semmit sem érnek? – Sajnos, az egész „szabályozási elveken” végighúzódik egy szakmai-nyelvi slendriánság, igénytelenség, pontatlanság, mintha a szövegező nem értené pontosan az alkotmányjog terminológiáját.

⁷³ Fogadjuk el az ügyvédek erőteljes törekvését arra, hogy őket is megemlítse az alkotmány, jóllehet az alaptörvény a közhatalom gyakorlásának jogi alaprendjéről szól, ők pedig semmiféle „közhatalmat” nem gyakorolnak! Ebben az esetben viszont a szabályozás pontosabb lenne, ha úgy szólna: „…közreműködő más résztvevők (ügyvédek, szakértők) jogállását…”

Az Alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt.⁷⁴

⁷⁴ Az alkotmány módosításának ilyen szigorítása pl. néhány skandináv megoldáshoz hasonlít. Félő, azonban, hogy nálunk ez nem lesz megfelelő, legfeljebb akkor, ha az alkotmányban nem lesz semmi, s akkor nem is kell módosítani. A jelenlegi helyzethez képest – hogy. ti. két hónap alatt hatszor módosították alaptörvényünket – ez a másik túlzó véglet, amit nem lenne szabad beírni az alkotmányba, mert indokolatlanul tenné lehetetlenné a módosítást.

Az Alkotmány hatályba léptetéséről úgy kell rendelkezni, hogy a megalkotandó, illetve módosuló egyéb törvényekre is tekintettel az alkotmányos rendszer folyamatos működése biztosított legyen.⁷⁵

⁷⁵ Ide kellene írni, hogy a Kormány köteles az alkotmány végrehajtásához (érvényesüléséhez) szükséges törvények javaslatait ésszerű határidőn belül, de legkésőbb (pl. 2012. december 31) …-ig az Országgyűlés elé terjeszteni. (A viszonylag rövid határidő azért köthető ki, mert magának az alaptörvénynek az előkészítése-elfogadása is mindössze néhány hónapot vett igénybe…)