[1] puszta, télen – Nem csodálkoznék, ha ez a vers pusztán (bocsánat, nem pusztán, hanem inkább: mindössze) a címből állna, hiszen a puszta maga a semmi. (Az Értelmező szótár szerint is „amiről, amiből hiányzik mindaz, ami ott szokott lenni”.) – Nagy filozófus és tréfamester ez a Petőfi! Olyan semmiről versel, ami télen van; márpedig ha valami van, akkor az nem semmi. Ez bizony nem semmi!

[2] tan puszta – Aha! Kezdek világosabban látni. Itt nem puszta pusztáról, hanem tan-pusztáról van szó. Ez olyas valami lehet, mint a tan-gazdaság, amelyben tan-terem. Ha bőséges a termés, megjelenik a tan-ár, ha meg semmi sem terem, az a tan-akadás, amelyet a Bodrog és Dorog mentén, az o-zó nyelvjárás miatt tan-akodásnak ejtenek. Hát, persze, így nyer értelmet az „ősz, kikelet, nyár, tél”, hiszen ezek a tan-évet jelentik.

[3] gazda – Ez a pusztai gazda. Nem tévesztendő össze gazda pusztai-val, ti. Gazdapusztai Gyulával (1931–1968), aki a Szegedi Egyetemen ókortörténetet és régészetet adott elő.

[4] harsogó haris a fű közűl – Itt a bizonyíték, hogy már Petőfi idejében is divat volt a fű, nem csupán a közelmúlt ifjúságának vált káros szenvedélyévé. Ráadásul a haris jól be is lehetett „füvezve”, ha harsogott, ahelyett, hogy csendben maradt volna, hogy észre ne vegyék.

[5] …madarak…, haris…, prücsök… – Hát, nem túl nagy a felhozatal, ha csak ezek laknak ott! Nagy állatok közül kizárólag birkákról esik szó, de azok sincsenek jelen juhnyáj formájában.Hol vannak az igazi, rendes állatok? A nagy szamarak, a vén marhák, a címeres ökrök, a buta libák?

[6] … kolomp,… síp,… hegedű – Nem lehet, hogy a költő egy iskolai tan-gazdaságról ír, csak még eddig nem vettük észre? Nem, nem faiskoláról van szó, az említett hangszerek inkább zeneiskolára utalnak.

[7] befagyott tenger … Vagy hogy rövidlátó – Idézzük föl pontosan azt a jellemzést, amikor valakit költői léleknek minősítenek, mondván: „a haja Petőfi, a szíve Arany, az agya Tompa”! Láthatjuk tehát, hogy nem a Petőfi agya tompa! Ezt azért kell hangsúlyozni, mert gyanús lehet, amit művel. Emlékezzünk: az egyik versében azt énekelte, hogy „tengert láttam, amint kitekinték”, most meg „befagyott tengert” emleget. Nyilvánvalóan nem a „magyar tengerről”, a Balatonról van szó, mert az nem az alföldi pusztán található befagyva… „Vagy hogy rövidlátó”? Nos, ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk. Az nem nagyon képzelhető el, hogy ismét nyomdai elírás történt, s a költő nem tengert, hanem „tengerit” látott kitekintve az ablakon. Ő ugyanis a tengerit kukoricának hívta, így pl. Kukorica Jancsiról és nem Tengeri Jancsiról írta azt a hosszú verset.

[8] röpül a nap – Történészek körében sokáig vita volt arról, mióta rendeznek röpülőnapokat Kecskeméten. Vannak, akik azt hiszik, azóta, amióta a repülőket feltalálták. Petőfitől most megtudhatjuk, hogy már jóval korábban, a XIX. század közepén is volt „röpülőnap”, amikor Kecskemét még csak puszta volt.

[9] Üres most a halászkunyhó és a csőszház – Miért pont akkor volt üres ott minden, amikor a költő éppen odalátogatott? A halász- és csőszipari szakközép hatodikosai legalább ottmaradhattak volna, mert nekik tananyag Petőfi tájleíró költészete. Találkozhattak volna vele személyesen, s nem utólag panaszkodnának, hogy mennyire hátrányos a helyzetük! Meglehet, persze, hogy téli szünet miatt nem volt senki az iskolában.

[10] Csendesek a tanyák – Ez már nagyon gyanús! Iskolai szünetben nem a folyosók, hanem többnyire a tanyák hangosak. A gyerekek kinn rendetlenkednek, fociznak, verekednek, huzigálják a fakutyák farkát, mire azok dühödt csaholással válaszolnak. Ám most ezek ugatása sem hallatszik. Nem állítom, hogy nagyon könnyen, de azért benne van a versben a megoldás is: az iskolából téli szünet miatt hiányzó a nebulók éppen sítáborban voltak (lásd a „sík” szót az előző versszak első sorában; ami Petőfi nyelvén sítalpak, sílécek jelentésű).

[11] inni kinn a – Nos, Petőfi nem volt egy nagy zeneszerző, szép szimfónia helyett fülsértő kakofóniát vetett papírra. Az „inni kinn a” szavak, persze, szépen hangzanak ugyan, ám azt javaslom, a következő kiadásban így szerepeljen: „inna kinn a”. Ugye, mennyivel dallamosabb így, s emiatt ez a sor így hangozna: „Jobb lenne, ha inna kinn a tó vizébül”.

[12] Leveles dohányát – A papírpénz (bankó) korabeli elnevezése a pusztában.

[13] csizmaszárábul Pipát húz ki – A költő itt vicces hangot üt meg. A csizma szárából pipát kihúzni? Naaa, persze…! Utána meg kihúzza a gyufát és azzal gyújt rá! Ne dőljünk be a tréfának! A csizma szárából legfeljebb pipaszár lábat lehet kihúzni este, lefekvés előtt.

[14] szipákol – Anonymusnál olvashatjuk, hogy ennél a szónál a költő monitorján piros hullámos aláhúzás jelezte a hibát, egyidejűleg megadva a helyes szót is: pipákol. Petőfi azonnal próbálta hívni a rendszergazdát, de annak mobilja ki volt kapcsolva (vagy csak egyszerűen nem vitte magával), így nem tudott beszélni vele. (Szörnyű gyanúm támadt: lehet, hogy a vers elején szereplő „gazda” nem is „pusztai” gazda, hanem „rendszergazda”?) Az a baj, hogy Anonymus neve nem szerepel a Szegedi IKV ZRT lakónyilvántartásában, Petőfit meg nem találták meg Barguzinban, így, sajnos, egyiktől sem lehet megkérdezni, miért mutatott hibát a költő számítógépe. Könnyen lehet, hogy a tudomány csak néhány évtized múlva jön rá a helyes válaszra, hogy ti. a béres a csizmaszárábul mégsem pipát húzott ki, amivel Petőfi számítógépe szerint pipákolni lehet, hanem szipát, amivel szipákolhatott volna.

[15] a csárdák is ugyancsak hallgatnak – Szó, ami szó, elég sok hiba van ennek a versnek mostani kiadásában. Ugye, emlékszünk: az előbb azt íra a költő, hogy „nincs ott kinn a juhnyáj a méla kolompjával”, azaz nem kolompol, csend van? Most ugyanez a motívum ismétlődik, csak a filmművészet nyelvén. Ez a rész tehát helyesen: „a csordák is ugyancsak hallgatnak”! Mint tudjuk, ez a vers 1848-ban született, a filmtörténet kezdetének pedig 1895. december 20-át tekintjük, amikor is a francia Lumiére testvérek megtartották az első filmvetítést. Közel egy évszázaddal később pedig elkészült „A bárányok hallgatnak” c. film, amire Petőfi hivatkozik, csak éppen elírták az utókor nyomdászai.

[16] Csaplár és csaplárné nagyokat alhatnak – A csaplár és a csaplárné nagyokat alhatnak ugyan, ám mi ne hagyjuk magunkat elaltatni, már csak azért sem, mert a nagy alvás után a felkelés következik! Ez viszont nem csak azt jelentheti, hogy a csaplár és a csaplárné elhagyja az ágyát, hanem ennél jóval többet jelenthet. Például azt, hogy a nép kel föl, sőt még a királyt is elűzheti, hogy aztán új, más uralkodó kerüljön a helyére…

[17] uralkodnak a szelek – Ennek a költeménynek történelmi, nyelvújítási és meteorológiai jelentősége egyaránt kimagasló. Megtudhatjuk belőle, hogy Petőfi idején, a XIX. század közepén nem királyok, meg császárok uralkodtak, hanem a szelek. Nyelvújítási jelentőségét egy iskolai felelet adja. – Mikor uralkodott Mátyás? – kérdezte a tanár. – 1458-tól 1490-ig – válaszolta a diák. – Hát Széll? – jött ismét az újabb kérdés. Mire a diák: „Valaminek a haladásával azonos irányú szél”– Azóta hívják hátszélnek a hátszelet. A szelek uralkodásának idejéből származik pl. a meteorológiában használatos „uralkodó szélirány” kifejezés is. Persze, az uralkodó szél Magyarországon sem ismeretlen, gondoljunk csak Széll Kálmán miniszterelnökségére 1899–1903 között, akire a tanár kérdése is vonatkozott.

[18] A rónára halvány ködök telepűlnek, S csak félig mutatják A betyár alakját – Azt a időt, amikor csupán félig látszik a betyár, azaz a (népi) hős, fél-hős idő-nek nevezzük. Korabeli meteorológiai feljegyzések szerint ilyen fél-hős idő viszonylag ritka Magyarországon, főképpen a pusztán, évente mindössze négyszer fordul elő: télen, tavasszal, nyáron és ősszel. Előfordult, hogy egyszer a rónán olyan halvány ködök ültek, amelyek nem hogy félig, de egyáltalán nem mutatták az „é” betűn a vesszőt, ettől kezdve nevezik a „fél-hős” időt „felhős” időnek.

[19] kiűzött király – Ez már ismerős, jóval korábban én is megjósoltam, s most nagyon büszke vagyok, hogy ilyen pontosan eltaláltam. Nos, itt a bizonyíték: a felkelt nép kiűzte a zsarnok uralkodókat, a királyokat, s őhelyettük uralkodnak a szelek. Mivel az „éljen a király!” kiáltások is értelmüket vesztették, helyüket a szélkiáltók foglalták el.

<span style="font-family: "Garamond","serif"; font-size: 12pt; mso-bidi-font-family: 'Times New Roman'; mso-ansi-language: HU;