Dühödt ellenzéki vélemények ítélik el azokat a kormányzati terveket, amelyek arról szólnak, hogy a következő országgyűlési választások előtt bevezetik az előzetes regisztrációt, amelynek lényege, hogy aki szavazni akar a választáson, annak jóval korábban fel kell iratkoznia a „választók névjegyzékébe”; ennek elmulasztása esetén bizony nem szavazhat.
Más államokban is ismert a regisztráció intézménye; van, ahol minden választás előtt föl kell iratkozni, másutt csak egyszer: a nagykorúság elérésekor – a probléma másutt keresendő.
A kifogások lényegében négy pontban összegezhetők.
1. A regisztráció a választójog korlátozása, márpedig az alapvető jogok korlátozása csak pontosan meghatározott feltételek (szükségesség, arányosság stb.) megléte esetén lehetséges, egyébként alkotmányellenes.
2. Magyarországon van megbízható és pontos állami nyilvántartás a választójogosultakról, ezért fölösleges zaklatni az embereket a feliratkozással.
3. Ha később mégis meggondolja magát, aki nem iratkozott föl, az elveszíti választójogát.
4. A regisztráció csökkenti a szavazásban részt vevők számát és ez kormányzati legitimációs hiányhoz vezet.
Tekintsük át röviden, mennyire alaposak ezek a kifogások!
ad 1. – A korlátozás problémája.
Elöljáróban szögezzük le, hogy a jogban a korlátozás azt jelenti, hogy valaki nem, vagy nem teljes mértékben teheti azt, amit szeretne, vagy még pontosabban azt, amire egyébként joga van (vagy lenne). Így a szabadság korlátozása a szabad mozgás akadályozását, a tulajdonjog korlátozása a birtoklás-használat-rendelkezés akadályozását jelenti.
Akadályozza-e a regisztráció a választójog gyakorlását? – Ne kerteljünk: a legkisebb mértékben sem akadályozza! Aki szavazni akar, szabadon megteheti, ha időben regisztrált! A regisztráció minden formájában ingyenes, tehát még az sem jelenthet korlátozást, hogy anyagi nehézségek jelentenek akadályokat.
Vajon korlátozás volt eddig, hogy el kellett menni a szavazóhelyiségbe, kézbe kellett venni a tollat stb.?
A regisztráció ilyen „technikai-eljárási” jellegű cselekmény, nem érinti a választójog érdemét, tartalmát, semmiképpen nem jelent tehát „korlátozást” a szó jogi értelmében; aki akar szavazni, annak az előzetes regisztráció nem lehet akadály.
Azt mindenesetre örömmel venném, ha valaki azon túl, hogy állítja, meg is magyarázná, miben „korlátozza” a feliratkozás a választójog gyakorlását…
ad 2. – Hazánkban van pontos és megbízható állami nyilvántartás a választójogosultakról.
Ez jó, hogy van, ám nem elegendő érv a regisztráció ellen!
Egyrészt a külföldön élő választójogosultakról nincs ilyen névjegyzék, esetükben tehát nemigen lehet eltekinteni a regisztrációtól! (Itt most kézenfekvő lenne úgy folytatni az érvelést, hogy a választójog „egyenlőségének” elve azt is megköveteli, hogy az ország területén élők is ugyanúgy regisztráljanak, ha szavazni akarnak, ám ezt most mellőzzük.)
Másrészt a „pontos állami nyilvántartás” értéke is pillanatok alatt elillanhat, ha a politikai érdekek úgy kívánják.
Emlékezhetünk Románia esetére az államfő leváltása céljából 2012. július 29-én rendezett népszavazással. Lényege: a választói névjegyzékben szereplő 18.292.464 választópolgár közül a népszavazáson 8.459.053 személy (46,24 %) járult az urnák elé. Mivel az érvényességhez az összes jogosult több mint felének (azaz 9.146.232 főnek) részvétele szükséges, a megjelentek száma nem érte el az érvényességi küszöböt. Mi volt az ezzel ellentétes érdekű politikai csoport véleménye, amelynek alapján Románia Alkotmánybíróságához fordult? – Ismerjük: pontatlan volt a hivatalos névjegyzék, legalább 2,5 millió állampolgárt nem kellett volna figyelembe venni az érvényességi küszöb megállapításakor, mert azok meghaltak, külföldre távoztak stb. – Mindenesetre a regisztráció az ilyen helyzetet (azaz a „román példa” megismétlődését) eleve megelőzi.
ad 3. – Aki nem regisztrált, de később meggondolja magát, az elveszíti választójogát?
Szögezzük le: nem veszíti el választójogát, csak az aktuális szavazáson nem vehet részt a „mulasztása” miatt, a következő(kö)n, ha feliratkozik, viszont igen.
Talán nem is kellene magyarázni: ha valaki nem megy ki az állomásra a vonat indulása előtt, az nem tud vele utazni, bizony, lemarad; hiába gondolta meg magát, ha már „elment a vonat”…
A jog széles körben ismeri az ún. „jogvesztő határidő” intézményét, ami azt jelenti, hogy ha valaki a határidő leteltéig nem tesz meg valamit, azt később nem pótolhatja (nem igazolhatja mulasztását), hiszen a regisztrációhoz bizonyára elegendő idő áll majd rendelkezésre.
Ebben az esetben az-e a taktikus magatartás, ha mindenki feliratkozik, s legfeljebb később „gondolja meg magát”, és mégsem megy el szavazni? – Erre most még nem lehet választ adni, mert nem ismert a pontos szabályozás, de korábban hallatszottak olyan hírek, hogy a regisztráltak számára kötelező is lehet a szavazás… (Megjegyzendő, hogy az előzetes regisztráció takarékossági elemet is hordoz, mert ha pl. nyolcmillió jogosult helyett csak négymillió iratkozik föl, nem kell kinyomtatni kétszer négymillió – később fölöslegesnek bizonyuló – szavazólapot…; ám ugyancsak pazarlás, ha a regisztráltaknak is csak a fele voksol…)
ad 4. – Hogy az előzetes regisztráció csökkenti a részvételt, azaz eleve kevesebben szavaznak és ez „legitimációs deficithez” vezet?
– Na és? – idézhetjük a jól ismert kérdést. – Mindaddig, amíg a szavazás nem kötelező, minden jogosult maga dönti el, szabadon, hogy akar-e szavazni. Ha nem akar, illő módon tudomásul kell venni, de nem szabad haragudni érte.
Az pedig, hogy a „demokratikus pártok” ne vegyenek részt a választásokon, nem érthető, nem értelmezhető. A pártok ugyanis abban különböznek a többi társadalmi szervezettől, hogy parlamenti képviselőik révén közvetlenül bele kívánnak szólni a közhatalom gyakorlásába. Mindezeket pontosan szabályozza a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény:
A pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak.
[…]
3. § (3) A bíróság az ügyészség indítványára – a párt társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
És, persze, nem szabad azt sem gondolni, hogy valaki „szívességet tesz” bárkinek is azzal, ha elmegy voksolni! A távolmaradás ugyanis nem jár semmiféle közjogi konzekvenciákkal, hiszen bármennyien szavaznak is, a választás érvényes lesz egyetlen forduló eredménye alapján. A kisebb részvétel legfeljebb óhatatlanul eszembe juttat egy Platonnak tulajdonított mondást:
„Azon bölcs embereknek, akik visszautasítják az államügyekben való részvételt, az a büntetésük, hogy a buta emberek által kormányzott államban kell élniük.”
Nehogy félreértés legyen: Platon iménti jelzőit nem vonatkoztatom a szóbanforgó téma egyetlen szereplőjére sem…!
Regisztrációóó? …rációóó! …rációóó!
